Lannert Judit: új alaptanterv készül, csökkentik a tanárok és a diákok terheit

Az elmúlt négy hónapban több száz egyeztetést tartottak az oktatás jövőjéről, és a következő időszakban még szélesebb körben folytatják ezeket. A cél egy gyermekközpontú, kormányzati ciklusokon átívelően működő rendszer kialakítása. Lannert türelmet kért az újjáépítéshez:

Már megkezdődött a központosítás lebontása

Bővítették az iskolaigazgatók jogköreit, valamint a nevelőtestületek döntési és véleményezési jogait. Visszaadták a pedagógusok sztrájkjogát, és felfüggesztették a tanárok rendészeti területről átvett teljesítményértékelési rendszerét. Az önkormányzatok a jövőben nagyobb szerepet kapnak.

Az igazgatók általános leváltásáról szóló híreszteléseket Lannert visszautasította: „annak a világnak vége, amikor ez politikai alapon dől el”.

A tankerületeknél és a szakképzési centrumoknál nyílt pályázaton választanak új vezetőket. Ugyanígy alakították át az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait és felügyelőbizottságait, a háttérintézményeknél pedig zajlik az átvilágítás és az átalakítás.

Fokozatosan csökkentik a tanárok és a diákok felesleges terhelését. A rászoruló családok 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást kapnak, az oktatást közvetlenül segítő munkatársak és a technikai dolgozók bérrendezése pedig két lépcsőben indul el. Lannert ezeket a dolgozókat a Fidesz–KDNP-kormányok által „elfelejtett és lenézett” munkatársaknak nevezte.

Új alaptanterv és célzott segítség a szövegértéshez

Az új Nemzeti Alaptantervet alapos előkészítés és kipróbálás után vezetik be. Mellette átfogó szövegértés-fejlesztési program indul, amelyben kiemelt figyelmet kap a nehézségek korai felismerése és a célzott segítség. Az iskolák módszertani támogatást és szakmai mozgásteret kapnak ahhoz, hogy a fejlesztést saját diákjaik szükségleteihez igazítsák.

Az év végére elkészülő oktatási stratégia a digitális környezet hatásaival is foglalkozik. Lannert arra figyelmeztetett, hogy a közösségi média kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést.

A mesterséges intelligencia átgondolatlan használata pedig az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét csökkentheti, ha a diák rendszeresen a gépre bízza a feladatok megoldását. Ezért külön oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégia is készül, amelynek hamarosan megkezdődik a társadalmi egyeztetése.

Az oktatási stratégiáról, az új alaptantervről és az iskolaszerkezetről széles körű egyeztetéssel döntenek.

– fogalmazott Lannert.