Lannert Judit: Szükséges a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata

Lannert Judit közölte, hogy nyitott, korszerű és nemzetközileg versenyképes tanulási rendszert kívánnak építeni, amelynek révén Magyarország ismét látható, kezdeményező szereplővé válhat nemzetközi szinten.

Céljuk a gyermekközpontú oktatáspolitika megvalósítása

A leendő miniszter azt mondta, hogy a tartalomfejlesztés területére külön miniszteri biztost neveznek ki és kiemelte, hogy céljuk a gyermekközpontú, adatvezérelt és partnerségen alapuló oktatáspolitika megvalósítása.

A tervezett intézkedéseket is felsorolta:

• a tanulói és pedagógusi terhek csökkentése
• a tankönyvválasztási szabadság
• az igazgatók hatáskörének bővítése
• a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálata

-mondta Lannert, majd hozzátette: ő maga kérte, hogy a gyermekügyi szakterület is hozzájuk tartozzon.

Olyan tárcát szeretne létrehozni, amely nullától százéves korig felöleli az oktatás valamennyi területét. Azt mondta, nem pusztán iskolákat szeretnének irányítani, hanem az egész életre tervezni a tanulási utakat.

Lannert Judit kiemelte, hogy a kisgyermekkori nevelés és a felnőttképzés az a két terület, amely az utóbbi időszakban “nagyon el volt hanyagolva”, amelyeket mindenképpen fejleszteni kell.

Fontosnak nevezte a gyermekközpontúságot, valamint a pedagógusokkal, szakmai szervezetekkel, szülőkkel való partnerséget.

“Mindent az érintettekkel együtt szeretnénk csinálni” - jelentette ki, hozzátéve: az állam feladata, hogy társadalmi hovatartozástól függetlenül minden gyermek számára biztosítsa a minőségi tanulás feltételeit.

Szemléletváltásra van szükség

Lannert Judit szerint az oktatásban szükség lesz szemléletváltásra, a bizalom felépítésére, az egymás méltóságát tisztelő párbeszéd kialakítására, a szakmai egyeztető fórumokra és innovatív módszerek adaptálására, valamint a transzparencia biztosítására.

Közölte, hogy a mesterséges intelligencia oktatásba való bevonásával külön koordinátor foglalkozik majd.

Lannert Judit hangsúlyozta, az esélyteremtés érdekében kora gyermekkortól odafigyelnek a gyerekekre, bevonják a közös munkába a védőnőket, pszichológusokat, hogy ne halmozódjanak fel a kezdeti hátrányok.

Kiemelten figyelnek az óvoda-iskola átmenetre. Szeretnék továbbá megtartani az ingyenes tankönyvek rendszerét, valamint több aktív segítséget, asszisztenseket adni a pedagógusoknak.

Lannert JuditFotó: MTI/ Soós Lajos

A tankötelezettség korhatárára Lannert Judit a 18. évet javasolja

Szerinte a tankötelezettséget illetően az első végzettség megszerzése is kritérium lehetne, hogy senki ne kerüljön ki az iskolarendszerből bizonyítvány nélkül.

Beszélt a szakképzés megerősítéséről is, majd elmondta, hogy a kancellári rendszert eltörölnék, a duális képzést fejlesztenék, az oktatók módszertani eszköztárát bővítenék.

A felsőoktatást illetően azt mondta: örvendetes, hogy az ágazat különböző indikátorok szerint “jól muzsikál”, összességében azonban egyre gyengébbek a felnőttek kompetenciái, ezért ezen a területen is felülvizsgálatra, átalakításra van szükség. Fontosnak nevezte az akadémiai szabadság biztosítását, és sérelmezte, hogy éppen az állami egyetemeken nagyon alacsonyak a fizetések.

Lannert Judit pedagógusokkal kapcsolatos intézkedéseket is említett:

• a jövőben nem lesz kötelező a tagság a Nemzeti Pedagógus Karban
• helyreállítják a szakszervezetekkel kapcsolatos szabályokat
• rehabilitálják a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat
• átvizsgálják a kötelező óraszámokat, a kötött munkaidőt
• átvilágítják a Kréta rendszert, a tankerületeket és az igazgatókat.

Úgy fogalmazott, hogy az első hónapokban olyan intézkedéseket fognak hozni, amelyek révén a pedagógusok “levegőhöz jutnak.”

Szeretnék, ha a szeptemberi tanévkezdésre már érezhető változásokat tapasztalnának a rendszer résztvevői. Azt mondta, hogy heteken belül társadalmi párbeszédet indítanak arról, hogy mi is a tanulás, mi az iskola célja.