A kultúra többé nem lehet politikai fegyver – Orbán Anita és Tarr Zoltán új alapokra helyezi a kulturális diplomáciát

Orbán Anita külügyminiszter és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter közös terveket készít arról, hogyan mutassák meg a magyar kultúrát a világnak. A külföldi kulturális intézetek munkáját a külügy irányítja, de a kulturális minisztérium is részt vesz a programok, a hosszabb távú tervek és a vezetők kiválasztásában.

Orbán Anita világossá tette: a kultúra segítheti Magyarországot a nemzetközi kapcsolatokban, de közben az alkotók és a közönség szabadságát is meg kell őrizni. Tarr Zoltán pedig azt ígérte, hogy megszüntetik a szakmai döntéseket felülíró politikai beleszólást.

Orbán Anita: a magyar kultúrának óriási ereje van

A külügyminiszter a magyar kultúrában rejlő lehetőségekről beszélt. A művészeten, az irodalmon és a hagyományokon keresztül olyan embereket is el lehet érni, akiket a hagyományos diplomácia nehezebben szólít meg. Ez abban is segíthet, hogyan gondolkodnak Magyarországról külföldön.

Orbán Anita felidézte: a történelemben voltak nemzetek, amelyeknek egy ideig nem volt saját államuk, kultúrájuk mégis fennmaradt. A magyar kultúra erejére a külföldi partnerekkel és a világban élő magyarokkal való kapcsolattartásban is építene.

Ehhez azonban ismerni kell az adott országot, az ott élők szokásait, vallását és érdeklődését. Néhol még a helyi cenzúrával is számolni kell. A közös munkához világos szabályokat szeretne, miközben a kormány elvárásai nem szűkíthetik az alkotás szabadságát.

Klebelsberg korát példaként említve arról beszélt, hogy a sikerhez a kulturális kormányzat támogatása és színvonalas művek, programok kellenek. A diplomácia és a kultúra eltérő szempontjai szerinte segíthetik is a megújulást.

A külföldön dolgozó kulturális szakemberektől műveltséget és a kultúra szeretetét várja. A hagyományok mellett az új alkotásokat is meg kell mutatniuk: egyszerre képviselik Magyarországot és viszik közelebb másokhoz a magyar kultúrát.

A korábbi Kulturális és Innovációs Minisztérium érintett helyettes államtitkársága a külügyhöz kerül, munkatársaival és az elmúlt négy évben összegyűjtött tapasztalatokkal együtt. A kulturális diplomáciát és az intézeteket Velkey György László államtitkár felügyeli majd. Az új tervekről a kormány megalakulása óta egyeztet a két minisztérium.

„Én személy szerint kimondhatatlanul várom a közös munkát”

–mondta Orbán Anita. Hozzátette, örül annak, hogy Tarr Zoltánnal együtt újíthatják meg ezt a területet.

Tarr Zoltán: a Fidesz a barátait támogatta, a többieket kizárta

„Magyarországon rendszerváltás volt, és ennek a folyamatában vagyunk”

–kezdte beszédét Tarr Zoltán. A kultúra számára a társadalom mindennapi életének része, amelyet támogatni és fejleszteni kell, nem pedig politikai fegyverként használni.

A Fidesz korábbi gyakorlatát így írta le:

„A támogatott az volt, aki a kormány barátja volt, tiltott pedig mindenki más, aki nem értett egyet velük.”

Ezzel szakítani akar. Azt ígérte, visszaadják a szakma függetlenségét, és megszüntetik azt a gyakorlatot, amelyben politikai szempontok döntöttek szakmai kérdések helyett.

Tarr arról is beszélt, hogy tizenhat éven át próbálták elhitetni a magyarokkal: csak egyfélék lehetnek. Pedig az eltérő ízlésű, világnézetű és hátterű emberek ugyanúgy a nemzethez tartoznak. Olyan országot szeretne, ahol ezek a különbségek nem zárnak ki senkit a közösségből, és az emberek újra tudnak egymással beszélgetni, vitázni és bízni egymásban.

A terem berendezését is példaként hozta fel: az ókort idéző részletek, a kápolnaszerű sarok, a Róth Miksa-alkotásként említett mű és a csillárok különböznek egymástól, mégis együtt alkotnak élvezhető egészet.

„Ezek vagyunk mi magyarok, nem vagyunk egyformák”

–mondta. A változásban azt a lehetőséget látja, hogy a puszta túlélés helyett több figyelem jusson a szabadságra, az egymás iránti szolidaritásra és a valódi teljesítményre.

Már gratulálnak a magyaroknak külföldön

Tarr Zoltán élesen bírálta azt is, milyen képet hagyott maga után külföldön a korábbi kormány. Azt mondta, sokszor nem a magyar zenészek, írók vagy tudósok jutottak az emberek eszébe Magyarországról, hanem a korrupció, a lopás és a szabadságot korlátozó rendszer.

Az áprilisi változás óta viszont más élményekről számolt be. Külföldön magyarul beszélő családok, magyar akcentussal megszólaló emberek léptek oda gratulálni. Volt, aki azt mondta: jó lenne most Magyarországon lenni, mert valami fantasztikus történik.

A miniszter a kulturális diplomatákat is ennek a jó hírnek a továbbadására biztatta. A kultúrán keresztül új kapcsolatokat és bizalmat építene, hogy Magyarország ismét aktív részese legyen Európa kulturális életének.

Krasznahorkai könyvei helyett MCC-kiadványok

Tarr Zoltán Krasznahorkai László Nobel-díján keresztül is bírálta a korábbi kultúrpolitikát. Elődeit azzal vádolta, hogy még a saját Nobel-díjasaikról sem vettek tudomást, és elhallgatták őket.

Arról beszélt, hogy Krasznahorkai díjazása után Magyarországon nem lehetett kapni az író könyveit, és a Nobel-díjról először a Frankfurti Könyvvásáron emlékeztek meg.

„A hazai könyvesboltokban közben MCC-kiadványok halmain kellett átbukdácsolni, mire kérésre előkerült egy Krasznahorkai-mű”

–fogalmazott.

Azt is elmondta, hogy azóta már sok könyv megjelent az írótól, de a korábbi bánásmódot elfogadhatatlannak tartja. Hangsúlyozta, hogy a magyar alkotók akkor is képesek világsikert elérni, ha az állam cserben hagyja őket. Még többre lennének képesek, ha a kormány egyszerűen hagyná őket szabadon dolgozni.

„Nem elég programokat szervezni”

A külföldi Liszt Intézetektől Tarr Zoltán többet vár annál, hogy kiállításokat és rendezvényeket tartsanak. Olyan helyekké tenné őket, ahol kapcsolatokat építenek, beszélgetések indulnak, és a magyar alkotók bekapcsolódhatnak az adott ország kulturális életébe.

„Nem elég programokat szervezni, kedves egybegyűltek”

-jelentette ki.

A magyar kultúrát nemcsak bemutatni szeretné: azt is elérné, hogy külföldön ismerjék és becsüljék a magyarok munkáját, tapasztalatait és ötleteit. A kulturális kapcsolatokra hosszú távú befektetésként tekint, amelynek gazdasági haszna is van, és még a GDP-re is hatással lehet.

Ehhez a minisztérium minden tőle telhető támogatást megad. A külüggyel közösen dolgoznak, a kulturális tárca pedig érdemben részt vesz az intézetek munkájában. Olyan vezetőkre és munkatársakra számítanak, akik ismerik a kultúrát, és nyitottak a különböző alkotókra, irányzatokra.

Az intézetek helyi ismereteire és kapcsolataira különösen szükség lesz. Tarr türelmet kért az átalakításhoz, mert idő kell ahhoz, hogy minden összeálljon.

A miniszter kiemelte: kormányukban először foglalkozik külön helyettes államtitkár a zenével és az irodalommal. A zenei területért Popa Gergely, az irodalomért a Rumini szerzője, Berg Judit felel, akik Nagy Ervin államtitkár vezetésével dolgoznak.

Huszonöt országban huszonhét magyar intézet működik

A rendezvényen Szondi Vanda kormányszóvivő elmondta: 25 országban 27 magyar kulturális intézet működik, és csaknem száz külképviseleten dolgozik kulturális feladatokat is ellátó diplomata.

„Munkájukkal Magyarország külföldi kapcsolatait erősítik, és segítik a határon túli magyarokat kultúrájuk és magyarságuk megőrzésében.”

Szondi Vanda és Orbán Anita a több mint százéves múltról is beszélt. A kezdetek között a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézetet, a külügyminiszter pedig a berlini magyar tanszéket és a magyarsággal foglalkozó tudomány, a hungarológia kialakulását is felidézte, az 1916–1917-es időszakot említve.

Orbán Anita Hankiss János 1937-es gondolatára is hivatkozott: a kultúrával külpolitikai célokat is el lehet érni.