Gyorsabb büntetőeljárások, a dohánykoncessziók teljes átalakítása és több pénz a gyermekvédelemre – újabb döntéseket jelentett be a kormány

A csütörtöki kormányzati sajtótájékoztatón Köböl Anita beszámolt a Magyar Orvosi Kamara jogainak visszaállításáról, a tűzifa árának rögzítéséről és az új adósságkezelési szolgáltatásról, a miniszterelnök pedig gyermekvédelmi intézkedéseket és kétlépcsős béremelést is bejelentett.

Visszaállítják a Magyar Orvosi Kamara jogait

A kormány döntött a Magyar Orvosi Kamara jogosultságainak visszaállításáról, valamint az egészségügyi szakmai kamarákra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatáról – közölte Köböl Anita.

A kormányszóvivő felidézte, hogy 2023-ban az előző kormány egy politikai konfliktus miatt megszüntette a kötelező kamarai tagságot, a MOK pedig elveszítette szakmai véleményezési jogát. Emiatt nem működött olyan intézményes fórum, ahol az orvosok megfogalmazhatták volna kifogásaikat és javaslataikat az ágazat működésével kapcsolatban.

A kötelező tagság visszaállítása a felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozókat is érinti. A kormány emellett megerősítené mindhárom egészségügyi szakmai kamara köztestületi szerepét, bővítené jogosítványaikat, és nagyobb részvételt biztosítana számukra a szakmai döntések előkészítésében.

Az erről készülő törvényjavaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A kormányszóvivő emlékeztetett arra is, hogy a kamarai jogok helyreállítása Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egyik első vállalása volt.

Januári szinten rögzítik az állami tűzifa árát

A szeptember 15. után megvásárolt tűzifa áfája 27-ről 5 százalékra csökken. Mivel az áfacsökkentés nem feltétlenül jelenik meg automatikusan a fogyasztói árakban, a kormány az állami erdőgazdaságoknál kitermelt hengeres tűzifa árát a 2026 januárjában érvényes szinten rögzíti.

A szociális tűzifaprogram keretében az állami erdőgazdaságoknál vásárolt keményfa nettó ára köbméterenként 23 ezer, a lágyfáé 15 ezer forint lesz. A rögzített ár a magánszemélyekre vonatkozik, a kiskereskedőkre nem, ezért Köböl Anita azt javasolta, hogy a családok lehetőség szerint közvetlenül az állami erdőgazdaságoktól szerezzék be a tüzelőt.

A kormány a szociális tüzelőanyagprogram keretét is megduplázza: a 2026–2027-es fűtési szezontól az eddigi évi 5 milliárd helyett 10 milliárd forint jut a támogatásra.

Megduplázzák az EUFOR-művelethez biztosított tartalékerőt

Magyarország erősíti részvételét az Európai Unió bosznia-hercegovinai EUFOR ALTHEA békefenntartó műveletében. A Magyarországon készenlétben tartott tartalékerők engedélyezett létszáma 150-ről legfeljebb 300 főre emelkedik, szükség esetén pedig a korábbi 90 helyett legfeljebb 180 napra telepíthetik őket a műveleti területre.

Köböl Anita felidézte, hogy 2024-ben egy éven keresztül magyar parancsnok vezette az EUFOR ALTHEA műveletét, 2026 márciusától pedig Magyarország tölti be a parancsnokhelyettesi beosztást. Szeptembertől egy magyar lövészszázad is hazai készenlétbe kerül.

Novembertől adósságkezelési tanácsadást kaphatnak a családok

Költségvetési többletforrást kap a Családi Csődvédelmi Szolgálat. Köböl Anita arról beszélt, hogy minden tizedik magyar családnak van valamilyen fizetési hátraléka, az átmeneti nehézségekből pedig gyorsan tartós eladósodás, majd végrehajtás lehet.

November 20-tól új adósságkezelési tanácsadási szolgáltatás indul. Ha valaki nem tudja fizetni a hitelét vagy más pénzügyi kötelezettségét, a hitelező a Családi Csődvédelmi Szolgálathoz irányítja. A szakemberek segítenek áttekinteni az érintett pénzügyi helyzetét, egyeztetni a bankkal, illetve megvizsgálni az átütemezés, a fizetési halasztás vagy a pénzügyi békéltető testülethez fordulás lehetőségét.

A szolgáltatás évente 3–4 ezer embernek nyújthat személyre szabott segítséget. Személyesen a kormányablakokon keresztül, valamint online lehet majd jelentkezni. A fejlesztéshez húsz területi és egy központi álláshelyet hoznak létre.

Gyakorlatorientált lesz a Deák Ferenc-ösztöndíj

Átalakítják az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott Deák Ferenc-ösztöndíjat is. A program gyakorlatorientált karrierösztöndíjjá válik, hogy vonzóbbá tegye a közigazgatási pályát és segítse az igazságügyi, illetve közigazgatási szakember-utánpótlást.

A programra valamennyi hazai jogi kar hallgatói pályázhatnak. A nyertesek egy tanulmányi félév alatt legfeljebb három hónapig végezhetnek érdemi szakmai feladatokat az Igazságügyi Minisztériumban, mentorálás mellett.

Megszüntetnék az SZTFH koncessziós jogköreit

A kormány az Országgyűlés elé terjeszti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága koncessziókkal kapcsolatos feladat- és hatásköreinek megszüntetését. Eltörölnék a hatóság vétójogát a koncessziós pályázatok kiírásánál, valamint a szerződések megkötésénél, módosításánál és megszüntetésénél. Megszűnne a Koncessziós Tanács is.

A 2021-ben létrehozott hatóság széles jogköröket kapott egyebek mellett a szerencsejáték, a dohánykereskedelem és a koncessziók területén. Köböl Anita példaként említette a Garancsi Istvánhoz köthető soproni kaszinó koncesszióját, amelyet 35 évre, 2061-ig hosszabbítottak meg.

A kormány már júniusban teljes körű felülvizsgálatot indított a kaszinó- és dohánykoncessziók ügyében, hosszabb távon pedig magát az SZTFH-t is megszüntetné.

Magyar Péter úgy fogalmazott:

A paksi fenékküszöb ellátja a feladatát

A miniszterelnök reagált a paksi fenékküszöbről megjelent hírekre is. Közölte, hogy a vízi mű a terveknek megfelelően működik, a vízszint megfelelő, a paksi atomerőmű pedig közel névleges teljesítménnyel termel.

Az építkezés első üteme a tervezett határidő előtt két héttel lezárult, de még mintegy 100 ezer köbméter kő bedolgozása van hátra. Ez Magyar Péter szerint körülbelül egy hónapot vesz igénybe, és a fenékküszöb hosszú távú stabilizálását szolgálja.

A meder egyes pontjain tapasztalt mélyülésről azt mondta, azzal a szakemberek előre számoltak, mert a meder szűkülésével felgyorsuló víz ilyen hatást okozhat.

Magyar Péter a romániai cernavodai atomerőmű helyzetéről is beszélt. Közlése szerint az erőmű közel három hete áll, a román hatóságok pedig azért dolgoznak, hogy biztosítsák a leállított reaktorok biztonsági hűtéséhez szükséges vízmennyiséget. Hozzátette: Magyarország kész segítséget nyújtani Romániának.

Felmondhatják a kaszinó- és dohánykoncessziókat

A kormány első olvasatban tárgyalta a kaszinó- és dohánykoncessziók átalakításáról szóló javaslatokat. A vizsgálat kiterjed a koncessziós jogok odaítélésére, a szerződések teljesítésére, valamint az adófizetésre is.

Magyar Péter azt mondta, az előző kormány ezekkel a rendszerekkel csökkentette az állam bevételeit, miközben közpénzeket juttatott magánérdekeltségekhez. Felidézte a trafikpályázatokat is, amelyek során barátok, családtagok és más kormányközeli szereplők egyenként több koncesszióhoz jutottak.

A kormányfő szerint harmadik országból származó személyek is jelentős számú trafik felett rendelkeznek.

A miniszterelnök közölte: a kormány várhatóan a következő egy-két ülésén hozhat végleges döntést. Első lépésként a koncessziós szerződések felülvizsgálata, megszüntetése vagy felmondása kerülhet szóba, de ezen túl további radikális átalakításokra is készülnek.

A dohánytermékek értékesítésénél a közegészségügyi szempontok szigorúbb érvényesítését ígérte. A koncesszióból származó többletbevételt közvetlenül az egészségügyre fordítanák, hozzájárulva ahhoz a vállaláshoz, hogy 2027-től évente 500 milliárd forinttal több költségvetési forrást kapjon az ágazat.

Teljesen átalakíthatják a MOHU rendszerét

A kormányhoz az elmúlt hónapokban nagy számban érkeztek lakossági és vállalati panaszok a hulladékszállítással és -kezeléssel kapcsolatban. Magyar Péter példaként említette, hogy Szolnokon napokig állt a szemét az utcákon, Komárom-Esztergom vármegye több településén elmaradt a szelektív és a zöldhulladék elszállítása, Budapesten pedig a palack-visszaváltás problémái miatt szétvert kukák, szeméthalmok és működésképtelen automaták okoztak gondot.

A kormány első átvilágítása alapján a MOHU nem vagy nem megfelelően teljesíti a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségeit. Magyar Péter közlése szerint Magyarország évente mintegy 90 milliárd forintot fizet azért, mert nem teljesíti az uniós hulladékgazdálkodási célszámokat.

A bemutatott adatok szerint a magyarországi hulladék közel 54 százaléka lerakókba kerül, 33 százalékát újrahasznosítják, 12 százalékából pedig energiát állítanak elő. A 2025-re vállalt cél az volt, hogy a települési hulladék legalább felét újrafeldolgozzák, az arány azonban a 36 százalékot sem érte el.

A kormány három alapelv mentén alakítaná át a rendszert: javítani akarja a szolgáltatás minőségét, csökkentené az állam költségeit és növelné az újrahasznosított hulladék arányát. Az előzetes számítások alapján a vállalt célok teljesítésével 2027-re akár 90 milliárd forinttal is csökkenhetnének a közkiadások.

A kabinet átfogó felülvizsgálatot és újraszabályozást indít. Tárgyalni fog a MOHU-val, de a cél a koncessziós szerződés és a teljes rendszer átalakítása, szükség esetén pedig a szerződés újratárgyalása.

Visszakerülnek a javítóintézetek a gyermekvédelmi rendszerbe

A Szociális és Családügyi Minisztérium a kormányülésen bemutatta a bicskei ügyekről készült jelentését, valamint a gyermekvédelmi rendszer elmúlt évtizedeinek problémáit feltáró átfogó vizsgálatát. A dokumentumokat Gyurkó Szilvia államtitkársága készítette, és hamarosan nyilvánosságra hozzák őket.

Magyar Péter közölte, hogy az anyagokat anonimizálják, ugyanakkor a nyilvánosság számára is kiderülhet belőlük, kik és milyen információkkal rendelkeztek a gyermekotthonokban történt éheztetésekről, bántalmazásokról, halálesetekről és más visszaélésekről.

A kormány korábban egymilliárd forintos kezdőösszeggel kártalanítási alapot hozott létre. Ennek működéséről első olvasatban tárgyaltak, a részleteket később a Szociális és Családügyi Minisztérium ismerteti.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy az előző kormány politikai kárenyhítésként bezárta a Szőlő utcai javítóintézetet, az intézményt átadta a büntetés-végrehajtásnak, majd az épületet sebtében eladta. A megmaradt javítóintézetek azonban nem kaptak elegendő forrást, ezért zsúfoltabbá váltak, és ugyanannyi szakemberre több fiatal jutott.

Október 1-jétől az aszódi, a debreceni, a rákospalotai és a nagykanizsai javítóintézet visszakerül a gyermekvédelmi rendszerbe. Fejlesztésükre összesen hárommilliárd forintot biztosítanak: 2026-ban 500 millió, 2027-ben másfél milliárd, 2028-ban pedig további egymilliárd forintot.

A négy intézményt bővítik, több nevelőt és pszichológust vesznek fel, a dolgozóknak pedig rendszeres szakmai támogatást és szupervíziót biztosítanak. A rendészek kiegészítő képzést kapnak, a biztonság fenntartásában pedig számítanak a büntetés-végrehajtás tapasztalataira.

A miniszterelnök hangsúlyozta: semmilyen bűncselekmény nem adhat magyarázatot arra, hogy a javítóintézetbe kerülő fiatalokat bántalmazzák. Felidézte, hogy az előző kormány igazságügyi minisztere korábban azt állította, nem volt kiskorú áldozat, miközben később legalább tizenöt kiskorú sértettet azonosítottak.

A kormány jövő héten várhatóan további, mintegy tízmilliárd forintos pluszforrásról dönt a gyermekvédelmi rendszer legsürgetőbb problémáinak kezelésére.

Két lépcsőben emelik a szociális dolgozók bérét

Magyar Péter közölte, hogy a kormány hamarosan dönt a szociális és gyermekvédelmi dolgozók, valamint a nevelést-oktatást közvetlenül segítő, úgynevezett NOKS-os munkatársak béremeléséről.

A miniszterelnök felidézte a 25 százalékos béremelésre tett vállalást. A tervek szerint az emelés két lépcsőben történik: az első ütem várhatóan október közepén, a második 2027. január 1-jén lép életbe.

Magyarország továbbra is menedéket ad a hadköteles ukrán férfiaknak

A miniszterelnök arról számolt be, hogy az Európai Unió néhány hete – Magyarország ellenszavazata mellett – úgy döntött, a jövőben nem adható menedékes státusz az orosz–ukrán háború elől menekülő, hadköteles korú férfiaknak.

A magyar kormány azonban úgy határozott, hogy eltérően jár el, és továbbra is biztosítja számukra a menedékes státuszt. Magyar Péter elsősorban a Kárpátaljáról érkező magyarokra hivatkozott.

A miniszterelnök közölte, António Costának, az Európai Tanács elnökének is elmondta, hogy „méltatlannak és felfoghatatlannak” tartja az uniós döntést, amely szerinte bezárja a háborúban álló országba az édesapákat és nagyapákat.

Gyorsítanák a büntetőeljárásokat, államosítanák a végrehajtást

Átfogó vizsgálat indul annak feltárására, hogy miért húzódnak el a büntetőeljárások. A kormány olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatásokat készít elő, amelyek lerövidíthetik a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt.

Közölte, hogy a kormány minden szükséges eszközt biztosítani fog a hatóságoknak, hogy a bonyolult gazdasági, korrupciós és vagyon elleni bűncselekményeket is gyorsan és magas szakmai színvonalon tárhassák fel.

A kabinet emellett arra utasította az igazságügyi minisztert, hogy gyorsítsa fel a végrehajtási rendszer teljes államosításának előkészítését.