Pénteken megnyílt a kórházi fertőzések új adatbázisa

Az új rendszerben a betegek, az egészségügyi dolgozók, a szakemberek és a sajtó is megismerheti az egyes intézmények adatait, illetve azt, hogyan változtak azok az elmúlt időszakban. Az NNGYK szerint a cél nem csupán a számok közzététele, hanem az átláthatóság és a betegbiztonság erősítése, valamint az, hogy a kórházak visszajelzést kapjanak saját működésükről.

Az interaktív felület több hónapos módszertani és informatikai munka, adatellenőrzés és egyeztetés után készült el. Az indulás előtt szakmai, kamarai, beteg- és civil szervezetekkel is tárgyaltak, majd a kórházigazgatók, a vármegyei tisztifőorvosok és a betegjogi képviselők is megismerhették a rendszert.

Az NNGYK szerint erre azért volt szükség, hogy a nyilvánosságra kerülő számokat ne önmagukban, hanem a megfelelő szakmai háttérrel együtt lehessen értelmezni.

Elsőként három adatkör vált nyilvánossá

Az adatközlés több lépcsőben történik. Elsőként az aktív fekvőbeteg-ellátást végző intézmények által bejelentett, egészségügyi ellátáshoz köthető járványok adatai kerültek fel a felületre.

Emellett megismerhetők a Clostridioides difficile, röviden C. difficile baktérium okozta fertőzések intézményi adatai is. Nyilvánossá váltak továbbá annak a felmérésnek az eredményei, amely azt vizsgálja, hogy egy adott időpontban milyen arányban fordulnak elő ellátással összefüggő fertőzések a kórházakban.

Clostridioides difficile okozta fertőzések (CDI) adataiFotó: NNGYK

Az intézményi számok mellett országos összesítés is készült. A rendszert később további adatokkal bővítik: elérhetővé válnak például a többféle antibiotikummal szemben ellenálló kórokozók által okozott fertőzések, valamint a véráramfertőzések mutatói is.

Az adatokból nem lehet egyszerű kórházi rangsort készíteni

Az NNGYK hangsúlyozta, hogy a nyilvánosságra hozott számok nem tekinthetők kórházi rangsornak. Az intézmények ugyanis eltérő feladatokat látnak el, és nem ugyanolyan állapotú betegeket kezelnek.

Egy országos központban például több súlyos állapotú, idős vagy krónikus beteg fordulhat meg, és több bonyolult beavatkozást végezhetnek. A nagyobb műtétek, a gépi lélegeztetés vagy a centrális vénás katéter használata önmagában is növelheti bizonyos fertőzések kockázatát.

Az adatokat az is befolyásolja, hogy egy kórház mennyire intenzíven keresi, vizsgálja és jelenti a fertőzéseket. A magasabb bejelentett arány ezért önmagában nem bizonyít rosszabb betegellátást, ahogyan az alacsonyabb szám sem jelenti automatikusan azt, hogy az adott intézmény jobban teljesít.

Az egyes kórházakat ezért legfeljebb a hasonló feladatokat ellátó intézményekkel lehet összevetni. A felület több mutatónál azt is megmutatja, hogyan alakulnak az adatok az azonos intézménytípusba tartozó többi kórházban.

Fotó: NNGYK

Az NNGYK arra is felhívta a figyelmet, hogy egy egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés megjelenése önmagában nem jelent orvosi vagy ápolói mulasztást. A cél azoknak a fertőzéseknek a megelőzése, amelyek megfelelő kórházhigiénés intézkedésekkel elkerülhetők.

A hatóság a rendszer kidolgozásakor külföldi példákat és az európai járványügyi adatgyűjtési rendszerek tapasztalatait is figyelembe vette.

Az NNGYK szerint az adatok nyilvánosságra hozatala segítheti a fertőzések megelőzését, valamint az intézményi és országos szintű fejlesztéseket. A központ tovább dolgozik az adatminőség javításán, a felület bővítésén és a kórházi fertőzések visszaszorítását szolgáló szakmai támogatás erősítésén.