Belföld

Kapitány István: Év végéig eldől, szüksége van-e Magyarországnak Paks 2-re

Egy éven belül orosz gáz nélkül is biztosítható Magyarország ellátása, év végéig lezárul Paks II. felülvizsgálata, a kormány pedig a fával fűtőkre is kiterjeszti a rezsicsökkentést – mondta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Telexnek adott interjújában. Beszélt a magyar közigazgatás átalakításáról, a dízelautósok támogatásáról, az előző kormány orosz energiafüggőségéről, az uniós forrásokról, a magyar vállalkozások helyzetéről és a vagyonadóról is.

Magyarma.hu 2026.09.18. 8 perc olvasás

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter első nagyobb miniszteri interjúját adta a Telexnek. A Shell korábbi globális alelnöke arról beszélt, hogy a vállalati és a kormányzati munka között több hasonlóságot is lát, a közigazgatás működése ugyanakkor teljesen új közeget jelent számára.

Kapitány 37 éven át dolgozott gazdasági és energetikai területen, korábban pedig olyan globális szervezetet vezetett, amelyhez több mint félmillió munkavállaló tartozott. Miniszterként a gazdasági és energetikai feladatok mellett a külgazdaságért is felel, országgyűlési képviselőként pedig a parlament munkájában is részt vesz.

Túl sokan vesznek részt a közigazgatási döntésekben

A miniszter a magyar közigazgatás egyik legnagyobb problémájának a papíralapú működést, a túlzott hierarchiát és a döntési folyamatok hosszúságát nevezte. Elmondása szerint meglepte, hány embernek kell látnia, véleményeznie és aláírnia egy-egy dokumentumot, mire az eljut a döntéshozóhoz.

„A meggyőződésem szerint az üzleti siker egyik titka, hogy minél lejjebb tudjuk nyomni a döntési jogköröket. Tehát az hozza meg a döntést, aki a legközelebb van az üzlethez vagy a vásárlóhoz. Itt a közigazgatásban azt látom, hogy még mindig nagyon-nagyon sok ember részt vesz a döntéshozatalban. Ez egy másik dolog, amit én azt gondolom, hogy nekünk változtatnunk kell”–fogalmazott.

Kapitány olyan helyettes államtitkárokat szeretne, akik képesek önálló döntéseket hozni, nem pedig minden ügyet a miniszteri szintig továbbítani. A minisztériumok működését túlságosan hierarchikusnak tartja, amit egyebek mellett a külön miniszteri lift példájával érzékeltetett.

Negyvenmilliárd forintba kerül a dízelautósok támogatása

A kormány négy hónapon keresztül havi ötezer forinttal támogatja az intézkedés feltételeinek megfelelő dízelautók tulajdonosait. Kapitány elmondta, hogy a program körülbelül egymillió autóst érint, és havonta tízmilliárd, vagyis összesen negyvenmilliárd forintba kerül.

A miniszter szerint azért nem vezettek be újabb ársapkát vagy védett árat, mert egy ilyen megoldás korábban havonta mintegy ötvenmilliárd forintos terhet jelentett a költségvetésnek. Emellett a stratégiai készletek folyamatos felhasználását sem tartaná megfelelőnek a jelenlegi bizonytalan nemzetközi helyzetben.

„Az állampolgárok adója arra van, hogy abból adott esetben kórházakat, iskolákat építsünk”–fogalmazott.

Kapitány elismerte, hogy az intézkedés nem tökéletes, és a kormányban arról is vita folyt, miért járuljanak hozzá a dízelautósok támogatásához azok, akik gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel járnak. A kabinet végül azért döntött a célzott támogatás mellett, mert azt gyorsan be lehetett vezetni, és azokhoz juthat el, akiknek a megemelkedett üzemanyagár komoly terhet jelent.

A miniszter szerint hosszabb távon a közösségi közlekedés ösztönzése is megoldás lehet, ehhez azonban az ország minden részén használható alternatívát kell biztosítani az autóval szemben.

Egy éven belül orosz gáz nélkül is biztosítható az ellátás

Kapitány kijelentette: Magyarország téli gázellátása biztosított, a tárolók töltöttsége jóval hatvan százalék felett van, és a téli fogyasztás több mint hetven százalékának megfelelő mennyiséget már betároltak.

A miniszter szerint Magyarország kedvező helyzetben van, mert szinte valamennyi szomszédos országgal rendelkezik gázösszeköttetéssel. Ez lehetővé teszi, hogy több irányból érkezzen földgáz az országba.

Kapitány arról is beszélt, hogy az előző kormány jelentős mértékben az orosz energiaimportra épített.

„Az előző kormány elég jelentősen orosz importra bazírozott”–mondta, hozzátéve, hogy a magas orosz részarány nem fizikai szükségszerűségből, hanem elsősorban gazdasági döntésekből következett.

A miniszter szerint akkor is megoldható lesz Magyarország gázellátása, ha 2027 októberétől megszűnik az orosz gáz importja.

„Ha úgy alakul a helyzet, ahogy ez most jelen pillanatban látszik, akkor is megoldható Magyarország gázellátása, sőt meg lesz oldva Magyarország gázellátása más forrásokból”–jelentette ki.

Alternatív lehetőségként említette a romániai Neptun Deep mezőt, a következő években bővülő LNG-kínálatot és az országot a szomszédos piacokkal összekötő vezetékeket. Úgy fogalmazott, Magyarország különböző forrásokból, versenyképes áron is biztosíthatja a szükséges gázt.

Javult a magyar–horvát viszony

Az orosz kőolajtól való függőség csökkentésében az Adria-vezetéknek lehet meghatározó szerepe. A kormány tárgyalásokat kezdett a horvát féllel és a Mollal annak biztosításáról, hogy a vezeték szükség esetén teljes kapacitással működhessen.

Kapitány szerint a magyar és a horvát kormány közötti diplomáciai kapcsolatok korábban „nem voltak a legoptimálisabb szinten”, mostanra azonban lényegesen konstruktívabbá vált a viszony.

„Sokkal, de sokkal jobb, konstruktívabb a viszony Magyarország és Horvátország között, mint ez volt”–mondta.

Hozzátette: a visegrádi együttműködésben rejlő lehetőségeket sem használta ki teljesen az előző magyar kormány. A jelenlegi kabinet ismét aktív szerepet kíván vállalni a V4-ek energetikai és gazdasági együttműködésében.

Év végéig döntenek Paks II. jövőjéről

A kormány jelenleg felülvizsgálja a Paks II. szerződéseit, a beruházás teljes üzleti modelljét és azt, hogy szükség van-e az új atomerőműre a magyar energiamixben. A vizsgálatot év végéig lezárják.

„Akkor fogjuk meghozni azt a döntést, hogy az energiamixben erre az atomerőműre szüksége van-e Magyarországnak, vagy sem”–közölte Kapitány.

A kormány már megismerte a szerződések részleteit, köztük az árakat és a tárgyalási feltételeket is. A miniszter ugyanakkor nem akarta megelőlegezni a felülvizsgálat eredményét.

„Most 2026-ot írunk, és nagyon messze vagyunk attól, hogy ebből egy atomerőmű legyen. Tehát itt a megvalósulással van egy probléma”–mondta.

A kabinet ezzel párhuzamosan vizsgálja a jelenlegi paksi blokkok üzemidejének meghosszabbítását is. Kapitány hangsúlyozta, hogy ebből nem következik automatikusan Paks II. leállítása: egyelőre több lehetőséget értékelnek, végleges döntés még nincs.

A miniszter szerint a Fidesz-kormány 2018 és 2026 között nem végezte el a paksi hűtőszivattyúk szükséges átalakítását, noha az alacsony dunai vízállás miatt erre már korábban szükség lett volna. A nyári energiaválság idején ugyanakkor két hét alatt elkészült az a fenékküszöb, amely lehetővé tette az atomerőmű további működését.

Három-négyezer megawattra növelnék az energiatárolást

Kapitány elismerően beszélt az előző években kiépült, nyolcezer megawattot meghaladó magyarországi napenergia-kapacitásról, az energiatárolás fejlesztésének elmaradását azonban elvesztegetett lehetőségnek nevezte.

A kormány 2030-ig három-négyezer megawattra növelné az energiatárolók kapacitását. A tervek szerint a szélerőművek 2031–2032 körül már a magyar villamosenergia-termelés ötödét biztosíthatják.

A cél az is, hogy a jelenlegi 20–25 százalékos villamosenergia-importarány öt százalék körülire csökkenjen, kedvező piaci helyzetben pedig Magyarország exportálni is tudjon.

Kiterjesztik, de igazságosabbá is tennék a rezsicsökkentést

A miniszter megerősítette, hogy a kormány nem szünteti meg a rezsicsökkentést, hanem a kampányban meghirdetett „Rezsicsökkentés Plusz” program alapján kiterjeszti azt. A tűzifa áfájának csökkentésével és a szociális tűzifaprogram bővítésével körülbelül egymillió, fával fűtő embernek kívánnak segítséget nyújtani.

Kapitány felidézte, hogy az országjárás során olyan családokkal is találkozott, amelyek mínusz egy fokban már egy hete nem fűtöttek. Volt, aki a kapott tűzifa mellé élelmet is kért.

„Nem a statisztikai adatok számítanak, hanem az, hogy igazából hogyan élnek az emberek”–fogalmazott.

A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi rendszer a tehetősebbeket is támogatja, és energiahatékonysági szempontból sem tökéletes.

Arra a kérdésre, miért jár kedvezményes energia annak is, akinek úszómedencéje van, Kapitány úgy válaszolt:

„Én azt tudom tanácsolni mindenkinek, akinek esetleg úszómedencéje van, az oldja meg a saját energiaellátását, és ezzel vegye ki a részét ebből.”

Másfél milliárd euró érkezett az elektromos hálózat fejlesztésére

Kapitány közölte, hogy az energetikai terület másfél milliárd euró uniós forrást kapott a magyar elektromos hálózat korszerűsítésére és a megújuló energiatermelők csatlakoztatására.

A szélerőművek magántőkéből épülnének meg, a pályázatokban ugyanakkor legalább 25 százalékos részvételi lehetőséget biztosítanának a helyi energiaközösségeknek. A beruházóknak a tervek szerint belépési díjat, majd a termelés megkezdése után megawattóránként két eurót kellene fizetniük a környező települések és az öt kilométeres körzetben élők javára.

„Nemcsak energiát termelünk, hanem abból a megtermelt energiából helyben részesülünk, sőt annak a gazdasági hasznából is”–magyarázta.

Nem akar több óriási összeszerelő üzemet a kormány

A miniszter szerint az elmúlt években aránytalanul sok állami támogatás jutott az autó- és akkumulátorgyáraknak, miközben a magyar vállalkozások 99 százalékát adó kis- és középvállalkozások nem kaptak a gazdasági jelentőségükhöz mérhető segítséget.

„Magyarországon ezt a gerincet nem erősítették meg az elmúlt 16 évben”–jelentette ki a kkv-król.

Kapitány bírálta a korábbi vissza nem térítendő támogatások rendszerét is, mert azok felhasználásánál gyakran nem vizsgálták, hogy a támogatott vállalkozás valóban termelékenyebbé vált-e.

A kormány az uniós helyreállítási forrásokból 1,8 milliárd eurót fordítana a magyar vállalatok versenyképességének javítására. A támogatások célja nem pusztán az eszközbeszerzés, hanem a mesterséges intelligencia használata, a nyelvtudás, a vezetési kultúra és a pénzügyi ismeretek fejlesztése lenne.

A külföldi beruházóktól pedig elvárnák, hogy magyar beszállítókat vonjanak be az értékláncukba, és szükség esetén segítsék őket a megfelelő technológiai és szakmai szint elérésében.

„Mi nem azt szeretnénk, hogy jóval több óriási méretű összeszerelő üzem jöjjön Magyarországra, hanem olyan tevékenységek jöjjenek, amelyekben a magyar tudás, a magyar hozzáadott érték aktív szerepet tud játszani”–hangsúlyozta.

Kapitány ugyanakkor hozzátette, hogy az autóipar továbbra is fontos marad. A kormány kiegyensúlyozott gazdaságot és hosszú távon fenntartható növekedést szeretne, nem rövid távú sikereket.

„Nagy örömmel fogom ezt a vagyonadót befizetni”

Az interjú végén Kapitány megerősítette, hogy személyesen is érintett lesz a vagyonadó bevezetésében. Mint mondta, négy évtizeden át dolgozott a világ különböző pontjain, jövedelmét pedig jól fektette be, ezért vagyona beleesik az adóval érintett körbe.

„Nagy örömmel fogom ezt a vagyonadót befizetni, hiszen azért is vagyok itt, azért ülök itt egyébként, hogy Magyarországnak segítsek”–jelentette ki.

Felidézte, hogy miniszteri és országgyűlési képviselői fizetését a koraszülöttmentőknek ajánlotta fel. Azt mondta, örült volna, ha több képviselő követi a példáját, akár csak fizetése egy részével.

„Ha egy olyan országban élünk, ahol az adófeltételek általában nem excesszívek, és vagyonossá váltunk, akkor a minimum az, hogy visszaadunk a társadalomnak ebből”–fogalmazott.

Kapitány szerint a vagyonadóval érintett üzletemberek körülbelül fele természetesnek tartja a hozzájárulást, mások azonban rendkívül súlyos problémaként élik meg. Utóbbiak között olyanok is vannak, akik korábban az adó összegénél jóval nagyobb vissza nem térítendő állami támogatást kaptak.

„Nekik az lenne a tanácsom, hogy örömmel fizessék be ezt az egyszázalékos vagyonadót, mert ugyanez az ország segítette őket abban, hogy sikeres üzletemberré váljanak” – fogalmazott a miniszter.