Kapitány István: A megosztás és a gyűlöletkeltés korszaka lejárt

Kapitány István szerint régen lehetett olyan köztársasági elnöki beszédet hallani Magyarországon, amely nem az egyik politikai oldalhoz, hanem a teljes magyar nemzethez szólt. Facebook-bejegyzésében azt írta: különösen fontosnak tartja a társadalom mély megosztottságáról, a jogállamba vetett bizalom helyreállításáról, valamint az igazságtétel és az önmérséklet egyensúlyáról elhangzott gondolatokat.

– ezzel a kérdéssel kezdte Facebook-bejegyzését Kapitány István, aki a köztársasági elnök előző napi beszédére reagált.

Kapitány szerint az államfő ezúttal nem valamelyik politikai oldalhoz beszélt, hanem az egész magyar nemzethez szólt.

„Régen volt ilyen. Talán túl régen” – fogalmazott.

Az egyik legsúlyosabb örökségünk a társadalom mély megosztottsága

Kapitány szerint a beszéd egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy Magyarország egyik legsúlyosabb öröksége a társadalom mély megosztottsága.

Mint írta, ezzel teljes mértékben egyetért.

(VIDEÓ) Baka András legfontosabb mondatai

Úgy véli, az elmúlt időszak politikája egymással állította szembe Budapestet és a vidéket, a fiatalokat és az időseket, sőt még a szülőket és gyermekeiket is.

– írta.

Kapitány szerint ilyen körülmények között nem lehet közös jövőt építeni.

A jogállamhoz bizalom is kell

A bejegyzésben külön kitért a köztársasági elnök jogállamisággal kapcsolatos gondolataira is.

Kapitány értelmezése szerint a jogállam nem pusztán attól működik, hogy léteznek szabályok, hanem attól is, hogy az emberek elhiszik: ezek a szabályok mindenkire, kivétel nélkül ugyanúgy vonatkoznak.

Szerinte az elmúlt években éppen ez a bizalom sérült meg az egyik legsúlyosabban.

„Ezt kell most helyreállítanunk” – fogalmazott.

Igazságtétel és önmérséklet egyszerre

Kapitány számára különösen fontos volt a beszédnek az a része is, amely szerint az ország előtt álló feladat egyszerre kíván igazságtételt és önmérsékletet.

A politikus szerint a jogsértéseket fel kell tárni, a közpénzek útját pedig ellenőrizni kell, ugyanakkor mindeközben meg kell találni azokat a közös nevezőket is, amelyekre az ország jövőjét építeni lehet.

Kapitány azt írta, saját parlamenti munkájában is ezt az elvet igyekszik követni.

„Ha egy ellenzéki képviselő hergelés és propaganda helyett szakmai kérdést tesz fel, tőlem szakmai választ kap” – fogalmazott.

Szerinte Magyarországon jóval több olyan kérdés van, amelyben létezhet nemzeti minimum, mint azt a politikai viták alapján gondolnánk. Ezekben szerinte egy nemzetként is lehet együtt dolgozni.

A megosztás és a gyűlöletkeltés korszaka lejárt

Kapitány szerint a magyar politikában új korszaknak kell következnie.

„A megosztás és a gyűlöletkeltés korszaka lejárt. Helyette a szabad vita és az álláspontok tisztességes ütköztetésének korszaka jött el” – írta.

Hozzátette: olyan politikai kultúrára van szükség, amelyben a politikai ellenfél nem válik automatikusan ellenséggé, a megegyezést pedig nem gyengeségként kezelik.

Milyen országban nőnek fel a következő generációk?

Kapitány felidézte a köztársasági elnök beszédének egyik központi kérdését is: képes-e Magyarország olyan országgá válni, ahol egy gyermek jövőjét nem az határozza meg, hová született.

A bejegyzés szerint olyan ország megteremtése lenne a cél,

• ahol a tanárok és az ápolók munkája valódi megbecsülést jelent,
• ahol a vállalkozóknak nem kapcsolatokat, hanem lehetőségeket kell keresniük,
• ahol a fiataloknak nem azért kell külföldre költözniük, mert Magyarországon nem látnak maguk előtt jövőt,
• és ahol az idősek sem érzik magukat értéktelennek.

Kapitány szerint saját munkája ennek a nagyobb társadalmi kérdésnek elsősorban a gazdasági részére koncentrál.

Azt írta, azért dolgozik, hogy Magyarországnak erős gazdasága, biztonságos energiaellátása és tisztességes versenye legyen, amelyben nem a kapcsolatok döntik el, ki jut lehetőséghez.

„De az irány közös” – tette hozzá.

„Hiszem, hogy eljön a társadalmi megbékélés korszaka”

Kapitány bejegyzése végén a társadalmi megbékélés szükségességéről írt.

„Hiszem, hogy eljön a társadalmi megbékélés korszaka. Keressük a közös nevezőket, és építsünk rájuk” – fogalmazott.

A köztársasági elnöki beszédből végül két mondatot emelt ki, amelyek szerinte hosszú ideig velünk maradhatnak:

„Az állam nem önmagáért van. Az állam az emberért van.”