Hegedűs Zsolt: Ne a pénztárca vastagsága, hanem a beteg állapota döntse el, ki kerül sorra

Az állami egészségügy megerősítését, a szakdolgozói bérek rendezését és a várólisták csökkentését nevezte a legfontosabb feladatoknak Hegedűs Zsolt. Az egészségügyi miniszter a Medical Online-nak adott interjúban ismertette a kormány egészségügyi reformterveit.

A kormány évente további 500 milliárd forint állami költségvetési forrást biztosítana az egészségügyi ágazatnak

Hegedűs jelezte, nehéz költségvetési helyzetet vesznek át az előző kormánytól, ezért elsőként a valós pénzügyi állapot feltérképezésére és a hiány pontos átvilágítására lesz szükség.

Közlése szerint nem fűnyíróelvű megszorításokra készülnek, hanem egy átlátható, parlamenti kontroll alatt működő költségvetést akarnak kialakítani. Reményei szerint a mozgástér lehetővé teszi majd, hogy az egészségügy minél előbb hozzájusson a megígért pluszforrásokhoz, különösen az uniós felzárkóztatási alapból lehívható pénzek révén.

Hegedűs arról is beszélt, hogy szerinte “tarthatatlan, hogy a bíró, az ügyész, és az ügyvéd egy személy”, ezért az igazságügyi miniszterrel közösen egy Angliában is működő mintához hasonló, független egészségügyi-bírósági testületet hoznának létre. A cél ezen a területen is a teljes transzparencia megteremtése.

A brit CQC mintájára létrehoznák az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóságot, amely a minisztériumtól függetlenül ellenőrizné az ellátást. Emellett felállítanák a Magyar Klinikai Kiválóság- és Irányelvközpontot is, hogy a gyógyítás rendjét ne politikai lobbik, hanem egységes szakmai protokollok határozzák meg.

A betegek jogait új szinten, törvényben rögzítenék

Ennek részeként bevezetnék az úgynevezett „Duty of Candour”-t, vagyis az őszinteség kötelezettségét. Ez azt jelentené, hogy ha az ellátás során hiba vagy szövődmény történik, az orvosnak és az intézménynek törvényi kötelessége lenne erről őszintén tájékoztatni a beteget és a családját.

Hegedűs szerint mindez nem a bűnbakkeresést szolgálná, hanem azt, hogy az egészségügyi rendszer szereplői tanulni tudjanak az elkövetett hibákból.

Az alapellátás megerősítését a háziorvosi rendszer újjászervezéséről szóló törvénnyel kezdenék

Ennek részeként 164 integrált területi centrumot hoznának létre, Integrált Egészségügyi és Szociális Centrum, azaz IESZC néven. Ez a csomag adná a Tisza Párt Hugonnai Vilma Programjának alapját.

Hegedűs hangsúlyozta, hogy nem felülről ráerőltetett központosításról van szó. A cél az, hogy a háziorvos ne egyedül, elszigetelten, egy 50 éve változatlan struktúrában próbáljon mindent megoldani a prevenciótól a betegút-szervezésig.

Nem lenne kényszerű államosítás és praxisfelszámolás sem, a praxisjog intézménye megmaradna. A területi egészségügyi és szociális szolgáltatók gazdasági és szervezeti autonómiája nem sérülne, az IESZC pedig nem venné át a tulajdonosi vagy vállalkozási státuszokat.

A rendszer átalakításánál a fokozatosság elvét követnék: elsőként az üres praxisokat vonnák össze és erősítenék meg. Második lépésként a gazdaságilag vagy szakmailag nehezen fenntartható kis praxisok önkéntes, konszenzusos társulását ösztönöznék, és csak ezt követően jönnének létre a térségi központi rendelők.

Angliai tapasztalatai alapján Hegedűs úgy látja, a műtéti idő a legdrágább erőforrás

A miniszter kiemelte, hogy Magyarországon ebből rengeteg vész el a rossz szervezés és az adminisztráció miatt. Szerinte a digitalizációval, az orvosok tehermentesítésével, a műtők jobb kihasználásával és megfelelő ösztönzőkkel változatlan létszám mellett is akár 30 százalékkal több beteget lehetne megoperálni.

Mint mondta, ehhez arra is szükség van, hogy a biztosító ne pusztán kifizetőhelyként működjön, hanem oda irányítsa a pluszforrásokat, ahol hatékonyan és jó minőségben dolgoznak.

A magánegészségügy bevonása

Amennyiben az állami rendszerben elakadás lenne, egyértelműen szabályozott keretek között a magánegészségügyi kapacitások időszakos bevonását is megfontolhatónak tartja. Ennek azonban alapfeltétele lenne, hogy mindez a betegnek egy forintjába se kerüljön.

Az átláthatóság jegyében a várólisták tisztítását már az első hónapban megkezdenék, hogy tiszta, valós adatok alapján dolgozhassanak.

Mivel a digitalizációt nem mellékprojektnek, hanem a megújulás kulcsának tartják, külön digitális egészségügyi államtitkárságot hoznának létre. Hegedűs szerint a mesterséges intelligencia óriási lehetőség, de csak akkor, ha strukturált, hiteles és szabványosított adatok állnak mögötte.

Megerősítenék a regisztereket, fejlesztenék az EESZT-t, az ÁTR-t és a betegoldali szolgáltatásokat. “A cél az adminisztráció csökkentése, a gyorsabb betegút és a mérhetően jobb ellátás.” - ismertette.

Elmondása szerint a legfontosabb cél az állami egészségügyi rendszer megerősítése és fejlesztése

Egy olyan közfinanszírozott ellátást szeretnének kialakítani, amely rövidebb várólistákkal, jobb munkakörülményekkel és kiszámítható finanszírozással valódi, minőségi versenytársa lehet a magánegészségügynek.

Hegedűs úgy véli, a magánszférát nem tiltani kell, hanem szabályozni. Szerinte el kell érni, hogy a betegek ne érezzék úgy, hogy az állami rendszerből szándékosan a magánellátás felé terelik őket, hanem időben, biztonságosan és méltó körülmények között jussanak hozzá a közellátáshoz.

A hálapénz kérdésében nem lát helyet kompromisszumnak. Felidézte, hogy a kamara Etikai Kollégiumának korábbi elnökeként annak a vezetésnek is tagja volt, amely kezdeményezte a hálapénz lebontását, mert saját tapasztalataik szerint súlyosan mérgezte az orvos-beteg kapcsolatot és az egész egészségügyi rendszert.

Mint mondta, sok esetben a beteg kifizeti a magánkonzultációt, hogy egyáltalán bejusson az ellátásba, a műtét költségeit azonban már nem tudja vállalni a magánszférában.

Hegedűs úgy fogalmazott, számára ez nemcsak szakpolitika, hanem személyes hitvallás is.

Az egészségügyben is eljött a valódi rendszerváltás ideje

Hegedűs szerint a túlzottan hierarchikus működés lebontása nem történhet meg egyik napról a másikra, és elkerülhetetlenek lesznek az érdekellentétek, valamint a nehéz viták. Ugyanakkor úgy látja, hogy a fiatalabb generációk és a középgeneráció jelentős része már pontosan egy átláthatóbb, szakmaibb és betegközpontúbb működést vár.

Hangsúlyozta, hogy a betegjogokat és a betegek hangját nemcsak szavakban, hanem tettekben is meg kell erősíteni.

Az orvos- és szakdolgozóhiány kezelését a humán erőforrás megerősítésével kezdenék. Ennek első lépéseként azonnal rendeznék a szakdolgozói bértáblát, hogy az ápolók a megélhetés miatt ne más ágazatokban keressenek munkát.

Hegedűs szerint olyan életpályamodellt kell kialakítani, amely valóban elismeri és megbecsüli a tapasztalatot.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy harminc éve a betegágy mellett dolgozó szakember ugyanannyit keressen, mint egy pályakezdő.

Hozzátette, hogy a szakdolgozói kamarával és az érintett szakszervezetekkel már megkezdték az egyeztetéseket.

Az első hatvan napban minden intézményvezetőtől leltárt kérnének arról, milyen helyzetet örököltek

A miniszter szerint aki szakmai alapon, tisztességesen vezette az intézményét, annak nem kell izgulnia.

Az interjú végén arról is beszélt, hogy akkor tekintené sikeresnek a munkáját, ha négy év múlva a betegellátás hiteles és nyilvános minőségi mutatói egyértelmű javulást mutatnának.

“Konkrétan azt szeretném látni, hogy tisztábbak a kórházak, rövidebbek a várólisták, csökken a kórházi fertőzések száma, javulnak a szűrési eredmények, és gyorsabban érkeznek ki a mentők.” - mondta.

Hegedűs szerint a ciklus végén nem az lesz a mérce, hány fejlesztést írtak le papírra, hanem az, hogy a betegek érzik-e: végre működik a rendszer.