Nem kollektív személyi tisztogatást, hanem szakmai elszámoltathatóságot ígér Hegedűs Zsolt

Hegedűs Zsolt hosszú Facebook-bejegyzésben értékelte az egészségügyi kormányzat első száz napját, miután a Magyar Orvosi Kamara is mérlegre tette a tárca eddigi munkáját. A miniszter több kamarai észrevételt jogosnak nevezett, és hangsúlyozta, hogy a kritikára nem sértődéssel, hanem válaszokkal és szükség esetén változtatással kell reagálni.

„Az értékelés számos megállapításával egyetértek. Abban is, hogy száz nap után már nem elegendő pusztán a szándékokról beszélni”

–írta, hozzátéve: egyre világosabban kell látszania, honnan indul a rendszer, hová szeretnének eljutni, milyen sorrendben tervezik a változtatásokat, milyen forrásokat rendelnek hozzájuk, és milyen mutatók alapján mérik majd az eredményeket.

Nem egyszerű kormányváltásról beszélt

A miniszter kiemelte, hogy az első száz nap értékelésekor nemcsak az egészségügy megörökölt állapotát, hanem a közben zajló politikai, közjogi és államigazgatási átalakulást is figyelembe kell venni.

„Magyarországon nem pusztán egyik kormány váltotta a másikat”

–fogalmazott.

A korábbi, rendkívül centralizált és jelentős részben rendeleti logika szerint működő kormányzási modellel szemben a parlamentáris demokrácia, az intézményi fékek, a szakmai egyeztetés és a kiszámítható jogalkotás helyreállításáról írt.

Míg korábban egy politikai döntést gyorsan követhette a rendelet és a végrehajtás, az új működésben a problémafeltárás, a szakmai egyeztetés, a hatásvizsgálat, a társadalmi vita és a parlamenti döntéshozatal is része a folyamatnak.

Hegedűs elismerte, hogy ez lassabb, ugyanakkor egyértelművé tette:

„a demokratikus lassúság nem lehet ürügy a homályra.”

Hozzátette: nem lehet indok arra, hogy a szakma ne tudja, milyen irányba halad a kormány, vagy hogy ne legyenek határidők, mérföldkövek és számonkérhető vállalások.

„Száz nap alatt nem lehet lezárni egy több évtized alatt kialakult rendszer teljes átalakítását. De száz nap után már joggal várható el, hogy látható legyen a változás iránya és egyre pontosabban kirajzolódjon az oda vezető út”

–írta.

Szifiliszjárvánnyal és régóta halogatott problémákkal is szembesültek

Hegedűs Zsolt hangsúlyozta, hogy nem egy stabil, megfelelően működő egészségügyi rendszert vettek át, amelyen néhány kisebb korrekciót kellett végrehajtani.

„Egy töredezett, sok területen elhanyagolt ellátórendszert és jelentősen meggyengült egészségügyi államigazgatást örököltünk”

–fogalmazott.

A miniszter egyik példaként felidézte, hogy az új kormányzatnak már működése első időszakában egy súlyos szifiliszjárvány kezelését kellett megkezdenie, amihez törvénymódosításra, gyors szakmai egyeztetésre és célzott szűrések elindítására is szükség van.

„Olyan közegészségügyi problémával kellett tehát azonnal foglalkoznunk, amelynek megfelelő kezelésére korábban nem történtek meg a szükséges szakmai lépések”

–írta.

Közben helyi ellátási nehézségeket, intézményi problémákat, szakemberhiányt és különböző működési zavarokat is kezelni kell, miközben felépítik az új minisztérium és az egészségügyi irányítás működését.

Hegedűs emlékeztetett arra is, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság új vezetője csak július 1-jén kezdte meg munkáját. Egy ekkora szervezet működési kultúráját és belső folyamatait néhány hét alatt nem lehet átalakítani.

„Ha ezek az alapok nincsenek rendben, bármilyen látványos reformot lehet meghirdetni, annak végrehajtása néhány hónapon belül elakad”

–hangsúlyozta.

A kényes kérdéseket sem akarják megkerülni

A tárcavezető az életkezdethez kapcsolódó szakmai és etikai kérdésekről is írt. Hangsúlyozta, hogy ezeket nem akarják pusztán azért elkerülni, mert társadalmilag vagy politikailag kényes témákról van szó.

„A szakmailag és etikailag fontos kérdéseket meg kell beszélni”

–közölte.

A döntések előkészítésébe szakmai társaságokat, kamarákat, civil szervezeteket és érintetteket is bevonnának. Az új szemlélet egyik példájaként említette, hogy a Magyar Orvosi Kamarával közösen alakítják ki az orvosok közösségimédia-használatáról és nyilvános egészségügyi kommunikációjáról szóló etikai állásfoglalást.

„Azt vetíti előre, hogy az orvosi etikai megújulást sem a szakma feje fölött, hanem a szakmával együtt szeretnénk végrehajtani”

–írta.

Többmilliárdos kórházi program, új adatok és betegelégedettségi rendszer

Hegedűs Zsolt közölte, hogy folyamatban van az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályozásának felülvizsgálata. Újragondolnák a vezényléssel, a munka- és pihenőidővel, az ügyelettel, valamint más munkajogi kérdésekkel kapcsolatos problémákat.

Az első kormányülést követően több milliárd forintos kórházi hűtési rekonstrukciós programot indítottak. Nemcsak az aktuális problémákat akarják kezelni, hanem tervezett, többéves felújításban gondolkodnak.

Ősszel elindulhat a betegelégedettségi platform is, amely a betegellátás minőségének mérésében kapna szerepet.

„A beteg tapasztalata ugyanis nem kommunikációs kérdés. A beteg tapasztalatának az egészségügyi rendszer egyik legfontosabb minőségi mutatójává kell válnia”

–hangsúlyozta.

Az Országos Mentőszolgálat vezetőváltása megtörtént, az új vezetői tisztségekre pedig nyílt pályázatot írtak ki. Szeptemberben bemutathatják az OMSZ minőségi mutatóit, és erősítenék a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok nyilvánosságát is.

Ezzel párhuzamosan zajlik a kórházi vezetők felülvizsgálata, valamint egy új intézményirányítási és klinikai irányítási struktúra kialakítása.

„Azt szeretnénk, ha az állami egészségügyben természetessé válna, hogy a teljesítmény mérhető, az eredmény nyilvános, a probléma pedig nem eltitkolandó, hanem megoldandó.”

Új hatóság és várólistaprogram készül

Az egészségügyi miniszter bejelentette: megkezdődött egy önálló egészségügyi minőségellenőrző hatóság felállításának előkészítése. Az új szervezet a tervek szerint jövő év elején kezdheti meg működését.

Miniszteri biztosok dolgoznak a mentális egészségügy, a sürgősségi ellátás, a várólisták csökkentése és a minőségellenőrzési rendszer átalakításának területén is.

A várólisták ledolgozásának szakmai programja elkészült. A szükséges kormányzati döntést követően ősszel kezdődhet meg a végrehajtása.

„Egy hosszú évek alatt felhalmozódott várólistaprobléma esetében nem az lehet a száznapos mérce, hogy a probléma már megszűnt. Az viszont jogos elvárás, hogy legyen szakmai terv, finanszírozási háttér, végrehajtási menetrend és mérhető eredmény”

–fogalmazott Hegedűs.

Nem akarják mesterségesen a magánellátás felé terelni a betegeket

Hegedűs Zsolt egyetértett a Magyar Orvosi Kamarával abban, hogy az állami és a magánegészségügy kapcsolatának rendezetlensége hosszú távon nem tartható fenn.

Az átvilágítások megkezdődtek, a két ellátási forma kapcsolatának szabályozásában pedig ősszel szeretnének érdemi előrelépést elérni.

A miniszter hangsúlyozta, hogy nem a magánegészségügy ellen akarnak fellépni, hanem világos és tisztességes szabályokat szeretnének kialakítani.

„Az állami vagyon, az állami munkaidő és az állami finanszírozás felhasználása legyen átlátható, és a beteg ne kerüljön olyan helyzetbe, amelyben az állami ellátás hiányosságai mesterségesen terelik a magánellátás felé”

–írta.

Feljelentést tettek a Medcenter ügyében

A korrupciógyanús ügyekről Hegedűs Zsolt közölte:

„A korrupcióval kapcsolatban zéró toleranciát hirdettünk, és ennek első konkrét lépései is megtörténtek.”

Több, a korábbi időszakból örökölt ügy átvilágítása megkezdődött, és konkrét jogi lépésekre is sor került.

„A Medcenter ügyében feljelentés történt, és az OMSZ korábbi mentőautó-beszerzéseivel kapcsolatban is megtörténtek a szükséges jogi lépések. Vizsgálatok és nyomozások zajlanak”

–ismertette.

Egyes, az egészségügyhöz kapcsolódó alapítványok működését és vagyoni helyzetét szintén átvilágították, és megkezdték az érintett vagyonelemek közérdeket szolgáló hasznosításának előkészítését.

A miniszter egyértelművé tette, hogy a szabálytalanságok feltárása és szükség esetén a feljelentés megtétele a kormány feladata, de a felelősségről nem a politika dönt.

„A bűnösségről nem a miniszternek, nem a kormánynak és nem a politikának kell döntenie. Erről a független hatóságoknak és végső soron a bíróságnak kell határoznia”

–hangsúlyozta.

Nem politikai tisztogatást, hanem szakmai felelősséget ígér

A Magyar Orvosi Kamara értékelésében megjelent a „katarzis hiánya” is: annak a szimbolikus pillanatnak az elmaradása, amely világossá teszi, hogy egy korszak véget ért, és új kezdődött.

Hegedűs azt írta, érti ezt az igényt, de az egészségügyben nem feltétlenül várható ilyen látványos fordulópont.

„Az egészségügy rendszerváltása nem egyetlen napon fog megtörténni”

–fogalmazott.

Hozzátette, nem lesz az április 12-i választási estéhez hasonló pillanat, amikor másnaptól mindenki pontosan érzi, hogy új rendszerben él. Az egészségügyben akkor válik valósággá a rendszerváltás, amikor javul a betegbiztonság, csökkennek a fertőzések és a várakozási idők, javulnak a betegelégedettségi mutatók, és az egészségügyi dolgozók szakmai véleményének ismét súlya lesz.

„Az egészségügyben ezek lesznek a rendszerváltás pillanatai – százalékról százalékra, intézményről intézményre, döntésről döntésre”

–írta.

A közmédia átalakulására is utalt:

Hegedűs szerint önmagában egy szimbolikus gesztus a közmédiában sem teremti meg az új rendszer hitelességét. A valódi változás akkor következik be, amikor tartósan kiegyensúlyozottak a hírműsorok, megszűnik az uszító és manipulatív tájékoztatás, az ellenzéki és kormánypárti szereplők arányosan jelenhetnek meg, a szerkesztőségi döntéseket pedig nem politikai utasítások irányítják.

Az egészségügyi vezetők kiválasztásáról azt írta, nem lehet automatikusan alkalmasnak vagy alkalmatlannak tekinteni valakit pusztán azért, mert az előző rendszerben milyen pozícióban dolgozott.

„Nem gondolom, hogy egy demokratikus rendszerváltásnak kollektív személyi tisztogatásra kell épülnie. De azt sem gondolom, hogy figyelmen kívül lehet hagyni a vezetői és szakmai felelősséget”

–közölte.

Egyúttal határozottan elutasította a korábbi működés továbbélését:

„Nem kívánunk olyan működést továbbvinni, amelyben szakemberek saját szakmai autonómiájukat feladva politikai utasításokat hajtottak végre, problémákat hallgattak el, vagy aktívan fenntartottak szakmailag és etikailag elfogadhatatlan gyakorlatokat.”

A miniszter hangsúlyozta, hogy az új rendszerben a szakmai teljesítménynek, az integritásnak, az etikai magatartásnak és a vezetői alkalmasságnak kell döntenie.

„Nem az a cél, hogy az egyik politikai tábor embereit lecseréljük egy másik politikai tábor embereire. Az a cél, hogy a politikai lojalitást mint kiválasztási szempontot fokozatosan felváltsa a szakmai alkalmasság, az integritás és a teljesítmény”

–fogalmazott.

Visszatérés az európai szakmai együttműködéshez

Az első száz napban megkezdődött az együttműködés újjáépítése az Európai Unió intézményeivel és az Egészségügyi Világszervezettel is.

Hegedűs közölte: az uniós források hazahozatala az egészségügyben is új lehetőségeket teremtett. Az alapellátási krónikusbetegség-menedzsment program folytatása veszélybe került volna, és a lezáratlan projekt miatt a háziorvosi rendszer akár 1,3 milliárd forintos visszafizetési kötelezettséggel is szembesülhetett volna.

A program újrahangolása jelenleg is zajlik azért, hogy ne egyszeri projektként, hanem hosszú távon fenntartható szakmai programként működhessen tovább.

Az egészségügyi reform pénzügyi hátteréről a miniszter azt írta, hogy azt nem lehet elválasztani a megörökölt 2026-os költségvetési helyzet áttekintésétől és a 2027-es költségvetés előkészítésétől.

„Nem szeretnénk egyszerűen több pénzből ugyanazt a rendszert működtetni”

–jelentette ki. Hozzátette, a többletforrásnak jobb hozzáférést, kedvezőbb munkakörülményeket, korszerűbb alapellátást és jobb betegellátást kell eredményeznie.

A következő száz napban már a végrehajtáson lesz a hangsúly

Hegedűs Zsolt kitért arra is, hogy az egészségügyi átalakítás közben a parlamentben és a kormányzatban új intézmények létrehozása, alkotmányos kérdések rendezése, valamint minősített többséget igénylő törvények megalkotása is zajlik. Egészségügyi miniszterként és országgyűlési képviselőként ennek a munkának is közvetlen résztvevője.

Mindeközben az országnak az aszály, az energiapiaci problémák és a rendkívüli hőhullám következményeivel is meg kellett küzdenie, az egészségügyi ellátás működését pedig naponta biztosítani kell.

„Reformot nem laboratóriumi körülmények között végzünk”

–írta.

A miniszter szerint nem reális elvárás, hogy száz nap alatt mindenütt érdemben rövidebbek legyenek a várólisták, megújuljon valamennyi kórházi vezetés, elkészüljön a teljes finanszírozási rendszer, és lezáruljon az egészségügyi szolgálati jogviszony teljes felülvizsgálata.

A változás iránya, a prioritások, a szakmai párbeszéd, az átláthatóság, a felelősök és a mérföldkövek ugyanakkor már számonkérhetők. Hegedűs hangsúlyozta, hogy a Magyar Orvosi Kamara feladata számon kérni ezeket, a kormány feladata pedig nem az, hogy megsértődjön a kritikán.

„A következő száz napban már egyre kevésbé az indulás körülményeiről és egyre inkább a végrehajtásról kell beszélnünk”

–zárta bejegyzését.