Megkezdődött a teljes gyermekvédelmi rendszer átvilágítása

A politikus hangsúlyozta, 21 ezer, a szakellátásban élő gyermek védelmében a teljes rendszert át kell világítaniuk, meg kell vizsgálniuk a finanszírozási problémákat, az intézményi és fenntartói hibákat, illetve azt a panaszmechanizmust, amelynek révén a gyermekek jelenthették, ha bántalmazás vagy szexuális bántalmazás áldozativá váltak.

Kiemelte, nem csupán a múlt hibáinak feltárása a céljuk, jogalkotási és intézményi változtatásokra is javaslatot kívánnak tenni. A jövőben egyetlen gyermekvédelmi jelzés sem maradhat következmények nélkül - szögezte le Diószegi Judit.

Az MTI azon kérdésére, hogy áldozatokat is meghallgatnak-e, azt felelte, a konkrét személyekről a bizottság dönt majd.

Az előző kormányzat alatt a gyermekvédelem rendszerszintű válságba süllyedt - indokolta a testület felállítását a politikus, aki megerősítette, nem elszigetelt hibákat fognak keresni, hanem azt vizsgálják, hogy hogyan válhatott a gyermekvédelemi rendszer egészének működése tartósan elégtelenné.

Diószegi Judit, a vizsgálóbizottság elnökeFotó: MTI/ Balogh Zoltán

Hangsúlyozta, megvizsgálják az intézményi rendszert, a finanszírozási anomáliákat és a jelzőrendszer elégtelen működését.

Az állam évek óta tudott arról, hogy 21 ezer gyermek milyen problémáktól szenved, mégsem születtek olyan döntések, amelyek megvédték volna őket. A legfontosabb kérdések, hogy ki és miről tudott, arról mikor szerzett tudomást és miért nem történt azonnali beavatkozás - sorolta.

Emlékeztetett, hogy egy 2021-ben készült vizsgálat szerint a szakellátásban minden ötödik gyermek elszenvedett valamilyen bántalmazást, a gyermekvédelmi gyámoknak pedig mintegy fele tudott szexuális bántalmazásról.

Kérdésre válaszolva közölte, hogy a bizottság paritásos, a tagok közösen döntik el, hogy milyen intézmények vezetőit hallgatják meg. Hozzátette, a szerdai ülésen már el is kezdik a munkájukat.

Arra a felvetésre, hogy együttműködnek-e a Szociális és Családügyi Minisztériummal, ahol szintén folyik egy vizsgálat azt mondta, meghallgatják a tárca munkatársait, akiknek a jelentését a bizottság elé tárják majd. Hozzátette, úgy tudja, a minisztérium jelentése augusztus 31-ig készül el.

Egy újabb kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a bizottság elé beidézett, de távolmaradó személyeket meg lehet bírságolni, a harmadik esetben elő lehet vezetni, a meghallgatásakor pedig mindenkit figyelmeztetnek az igazmondási kötelezettségre.

Az elnök közölte, hogy a testület ülései nyilvánosak lesznek, de egyes meghallgatottak esetében elrendelhetnek zárt ülést. Hozzátette, az üléseken megjelenhetnek a civil szervezetek tagjai is, akiknek várják a javaslatait.

Azt is elmondta, hogy a bizottságnak december 31-ig kell elkészítenie a jelentését.

Az eseményen részt vevő Melléthei-Barna Mártont kérdezték arról, hogy egyes jogértelmezések szerint a 17. alaptörvény-módosítással bevezetett 12 éves képviselői mandátumkorlát alapján az, aki három cikluson keresztül volt képviselő, az később például miniszter vagy államtitkár sem lehet.

Azt válaszolta, hogy az alaptörvény módosítását a kormány terjesztette elő. Hangsúlyozta, szeptemberben indul egy alkotmányozási folyamat, ott ezt a kérdést is ki lehet nyitni. Hozzátette, úgy gondolja, hogy az alaptörvény-módosítása egy átgondolt koncepció mentén történt.