Gajdos: Már zajlik a menhelyek feltérképezése és átvilágítása

Gajdos László Facebook-bejegyzésében azt írta, az állatjóléti rendszer problémáinak megoldásához időre, pénzre, közös akaratra és kompromisszumokra van szükség. Úgy látja, nem lehet előrelépni, ha az állatvédelem szereplői mindenkit árulónak, alkalmatlannak vagy ellenségnek tekintenek, aki másként gondolkodik.

A miniszter személyes hangon arról is beszámolt, hogy hivatalba lépése után még az első száz nap bizalmát sem kapta meg az állatvédők egy részétől, néhány hét elteltével pedig – megfogalmazása szerint – lényegében „kivégezték” az online térben. Közölte: a támadások ellenére az állatok jólétét fontosabbnak tartja a megfelelésnél, és négy év alatt komoly eredményeket akar elérni.

Hozzátette, folyamatosan lobbizik Kármán András pénzügyminiszternél azért, hogy több forrás jusson állatjóléti célokra, emellett Vitézy Dávid is “nagy cicás”, úgyhogy lesz szövetségese.

Szaffi története világított rá az örökbefogadás akadályaira

Gajdos Kormos Anett bejegyzésére reagált, amelyben egy fekete kiscica, Szaffi történetét osztotta meg. Kormos Anett eredetileg nem akart újabb macskát, de egy menhely sürgető felhívása és a cica rossz állapota miatt mégis érdeklődött az örökbefogadás feltételeiről.

A válaszban egy hosszú feltétellistát kapott: egyebek mellett 30 ezer forintos örökbefogadási hozzájárulást kértek tőle, valamint fényképet vagy videót a behálózott ablakokról és teraszról. Mint írta, az összeget ki tudta volna fizetni, a teraszt azonban nem lehetett körbehálózni, ezért végül nem ő fogadta örökbe Szaffit.

Kormos nem azt kifogásolta, hogy az örökbefogadásnak feltételei vannak. Jogosnak nevezte annak ellenőrzését, hogy az állat biztonságos helyre kerül-e, ahogyan az ivartalanítási kötelezettséget, az előzetes beszélgetést és bizonyos költségek megtérítését is elfogadhatónak tartotta. Azt bírálta, hogy a sürgető, érzelmileg erős felhívások után olyan követelményekkel szembesült, amelyekről korábban nem tudott, és amelyeknek nem tudott megfelelni.

Gajdos: A védelem nem akadályozhatja a mentést

Gajdos László hangsúlyozta: érthető az állatvédők óvatossága, hiszen aki látott már kidobott, éheztetett, láncon tartott vagy bántalmazott állatot, pontosan tudja, miért óvatos egy állatvédő. Indokoltnak nevezte az örökbefogadási szerződést, az előzetes beszélgetést, a leendő otthon ellenőrzését, valamint az ivartalanítás, az állatorvosi ellátás és a felelős tartás számonkérését.

A miniszter szerint valami rosszul működik, ha egy megtelt menhely sürgősen gazdát keres, közben pedig egy felelős jelentkező számára teljesíthetetlen vagy aránytalan feltételeket szab. Mint írta, nem az a cél, hogy minél több embert levizsgáztassanak a kutya- vagy macskatartásból, hanem az, hogy minél több állat kerüljön jó és biztonságos otthonba.

Példaként említette, hogy egy idős embert pusztán a kora miatt nem lehet rossz gazdának tekinteni. Egy menhelyi kutya akár mellette kaphatja meg élete legnyugodtabb és legszeretetteljesebb éveit. Fontos megbeszélni, mi történik az állattal, ha a gazdája már nem tud róla gondoskodni, a kockázat kezelése azonban nem jelenthet automatikus kizárást.

Ugyanezt az egyedi mérlegelést tartja szükségesnek a lakásoknál és a teraszoknál is. Az állat biztonságát meg kell követelni, de azt szakmai alapon, az adott otthon körülményeit vizsgálva kell megítélni, nem pedig minden élethelyzetre ugyanazt a feltétellistát alkalmazva.

Előre közölni kell a költségeket

Gajdos kitért az örökbefogadás pénzügyi oldalára is. Egy állat megmentése állatorvosi ellátással, oltással, chippel, ivartalanítással, gyógyszerekkel, táplálással és sokszor hónapokon át tartó gondozással jár. Ezért elfogadhatónak tartja, ha egy civil szervezet hozzájárulást kér, ezt azonban világosan és előre jelezni kell.

A miniszter az érzelmi nyomásgyakorlást is bírálta. Úgy fogalmazott, a „mentsd meg, mert különben…” típusú üzenetek nemcsak együttérzést kelthetnek, hanem lelkiismeret-furdalást is okozhatnak, ami szerinte nincs rendben.

Felidézte: a jogszabályok jelenleg is tartalmaznak garanciákat a felelős örökbeadásra. Az ebrendészeti telepeknél írásbeli megállapodásban kell rögzíteni az örökbefogadó kötelezettségeit, az állatmenhelyek működésének pedig ki kell terjednie az örökbeadásra és annak ellenőrzésére is. Ettől azonban a rendszer még javítható – tette hozzá.

Már vizsgálják a menhelyek eltérő gyakorlatát

Gajdos közölte: a szakmával együtt világosabb, életszerűbb és arányosabb örökbefogadási gyakorlatot akarnak kialakítani. Ennek részeként megvizsgálják, hol vannak indokolatlan akadályok, mit lehet egységesebbé és átláthatóbbá tenni, valamint hogyan segítheti az állam a menhelyeket anélkül, hogy újabb adminisztrációval terhelné őket.

Már zajlik a menhelyek feltérképezése és átvilágítása. A miniszter szerint eddig is jól látszik, hogy a rendszert számos eltérő gyakorlat, hiba és jó megoldás jellemzi. Ezekből olyan közös szakmai minimumot akarnak kialakítani, amely egyszerre szolgálja az állatok biztonságát és segíti a sikeres örökbefogadásokat.

A tervek szerint a leendő gazdák előre megismerhetik majd a feltételeket, az elbírálás pedig különbséget tesz az állatvédelmi kockázat és a tökéletlenség között. Fontosnak tartják azt is, hogy probléma esetén az örökbefogadás után is legyen kitől segítséget kérni.

Gajdos hangsúlyozta: Szaffi történetének másik oldalát nem ismeri, ezért az érintett menhely döntéséről nem mond ítéletet. A felvetett rendszerszintű kérdést ugyanakkor komolyan veszi, és azt szeretné, hogy a következő hasonló történet már arról szóljon, milyen boldog napokat töltenek a gazdátlan cicák új otthonukban.