Gajdos László: a szennyező cégek Európa legnagyobb bírságára számíthatnak

Szeptemberben állhat fel az új országos környezetvédelmi hatóság, amelynek feladata lesz az ipari vállalatok, köztük az akkumulátorgyártók ellenőrzése, a Tisza-kormány alatt Európa legszigorúbb szankcióit, legnagyobb bírságait alkalmazzák majd a szennyezőkkel szemben - mondta Gajdos László élő környezetért felelős miniszterjelölt a bizottsági meghallgatásán a Parlamentben hétfőn.

Gajdos László elmondta, hogy az ipari termelővállatok jelenléte fontos, de az emberek egészsége, a környezet megvédése prioritást élvez.

Kijelentette, hogy a szervezet szigorúan szakmai alapon, folyamatos és következetes vizsgálatokkal ellenőrzi majd a nagy szennyező ipari gyárakat, a szennyezési határétékeket pedig szigorítják.

A hatóság feladata lesz a vizek és a levegő minőségének ellenőrzése is és a szervezeten belül kapnak helyet majd az állatjóléti őrök is.

Január elsejétől, Európában utolsóként betiltják az elefántok, úszólábúak, nagymacskák, és főemlősök szerepeltetését a cirkuszokban

Lovak, háziállatok, tevefélék vagy papagájok továbbra is használhatók lesznek.

Gajdos László elmondta, hogy a minisztériuma elnevezéséhez David Attenborough sorozata, az Élő bolygó adta az ötletet.

Szerinte az élő környezet politikája új hazafiasságot is jelent, mert a föld, a víz, az erdő és a táj az alapjai annak, hogy mennyit termel egy ország.

Gajdos szerint ez a politika társadalmi igazságosságot is jelent, mivel a válságokat mindig a legkiszolgáltatottabbak érzik leginkább.

Kiemelte, hogy miniszterként is a prevencióra kell tenni a hangsúlyt a károk utólagos finanszírozása helyett. A másik fontos szempont a szennyező fizet elve: az ebből befolyt összegeket környezetvédelmi célokra fordítják.

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt

A leendő miniszter szerint az energiaválságok idején és a technológiai versenyben a zöldpolitika a gazdasági szuverenitás és biztonság egyik fontos és stratégiai pillére. Hangsúlyozta, hogy a következő évtizedek kérdése, hogy a klímaválsághoz, vízhiányhoz hogyan alkalmazkodnak majd az országok.

Az elmúlt 16 év az elszalasztott lehetőség időszaka volt

Elmondta, hogy az önálló minisztérium megszűnése óta a környezetvédelmi hatóságok jogkörét szűkítették, az engedélyek kiadását felgyorsították, a társadalmi egyeztetés formálissá vált, a civileket pedig akadályként kezelték.

Gajdos László kiemelte, hogy miniszterként számít majd a civil szervezetek szakmai munkájára, ötleteire és partnerként tekint rájuk.

Több témakörben is beszélt az edukáció, a szemléletformálás fontosságáról. A napi kapcsolattartás mellett évente egyszer a témában érintettek bevonásával civil egyeztető fórumot hoznának létre.

Moratóriumot vezetnének be a védett erdők fakitermelésére, valamint leállítanák a tarvágást is. Kiemelte, hogy a 21 állami erdészet működését is újra kell gondolni és az ökológiai szempontokat kell előrébb helyezni.

Öt Balaton-mennyiségű víz hiányzik a talajból

Részletesen beszélt a vízgazdálkodás szerepéről és a vízmegtartás fontosságáról, ugyanis az elmúlt évek aszályos időszakában jelenleg öt Balaton-mennyiségű víz hiányzik a talajból.

Azt mondta, hogy a nagy folyóink hozama ma 10-15 köbkilométerrel csökkent, és megfigyelhető, hogy a szomszédos országok, Románia és Ukrajna saját vízgyűjtő területükön a vizek egy részét megtartják.

Beszélt arról is, hogy a 80-90 ezer kilométeres ivóvízhálózati infrastruktúra vegyes állapotban van. Átlagosan 20-22 százalék a vízveszteség, de valahol eléri az 50 százalékot is, ezért folyamatosan korszerűsíteni kell a hálózatot.

Bejelentette, hogy hamarosan egy 51 milliárd forintos uniós pályázat nyílik meg erre a célra.

Gajdos László szerint jelentős lehetőségek rejlenek a szennyvizek tisztításában és azok újrafelhasználásában, és jelezte, hogy együttműködésre kész az agrártárca vezetésével vízgazdálkodási kérdésekben.

Ennek egyik eleme, hogy megoldják azon gazdák támogatását, akik hagyják területeiket elárasztani.

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt

Beszélt a GMO-mentesség megtartásának fontosságáról is, és kijelentette, hogy amennyiben Magyarország érdekeivel ellentétes uniós döntés születik a kérdésben, akkor a kormány kész az Európai Bírósághoz fordulni.

Az új környezetvédelmi hatóságon belül működő állatjóléti őrök amellett, hogy szankcionálhatnak edukációs szerepet is kapnának, támogatva a felelős állattartást.

Központi állatmenhelyt hoznának létre

Szerinte a kóbor állatok nagy problémát jelentenek, jelenleg 3-4 millió kutya lehet ma Magyarországon, de mindössze “900 ezerről tudunk”, és a haszonállatok száma meghaladja az 50 milliót.

Megemlítette, hogy a terveik szerint a ciklus végére egy központi állatmenhelyt hoznának létre, ahol a háziállatok mellett egzotikus állatokat is megőriznék.

Gajdos László Koncz Zsófia felvetésére elmondta, hogy az előző kormányzat idején bevezetett tematikus, környezetvédelemi, szemléletformálást támogató és bevált programokat megtartják.

V. Németh Zsoltnak a több nyugat-magyarországi településen gondot okozó azbesztszennyezéssel kapcsolatos kérdésére válaszolva elmondta, hogy jelenleg ez az egyik legfontosabb kérdés, és ennek kezelésére meg fogják találni a forrásokat. A héten a helyszínen tájékozódik majd a helyzetről.

Gajdos László bejelentette: Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjét kérte fel a minisztériumi szóvivői posztra.

A bizottság hat igen, egy tartózkodás mellett és ellenszavazat nélkül elfogadta Gajdos László kinevezését a miniszteri posztra.