Feljelentések és vagyonvizsgálatok: ezt jelentette be Magyar Péter

Új vagyonosodási vizsgálati rendszert vezetne be a Tisza Párt, miközben folytatódnak az állami cégek átvilágításai – erről beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján Magyar Péter.

A kormányfő négy, az Eximbankhoz köthető ügy részleteit is ismertette, amelyek összértéke megközelíti az ezermilliárd forintot, és amelyek miatt már feljelentéseket tettek.

Új vagyonosodási vizsgálati rendszer 20 évre visszamenőleg

Magyar Péter szerint a jelenlegi és korábbi vagyonnyilatkozati rendszer nem alkalmas arra, hogy valós képet adjon a politikai vezetők vagyoni helyzetéről. Szerinte sok esetben nem volt magyarázat arra, miként halmozhattak fel jelentős vagyont olyan személyek, akik hivatalosan kizárólag állami fizetésből éltek.

Ennek orvoslására egy olyan rendszert javasolnak, amely: 20 évre visszamenőleg vizsgálhatná a politikai felsővezetők vagyonosodását; nemcsak az érintett politikusokra, hanem a velük egy háztartásban élő családtagokra is kiterjedne; valamint a NAV számára szélesebb ellenőrzési jogosítványokat biztosítana.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a cél a közpénzekkel kapcsolatos visszaélések feltárása, illetve annak biztosítása, hogy a jövőben minden politikai szereplő tudja: vagyoni helyzete ellenőrizhető lesz. A tervezet szerint az újonnan megválasztott képviselőkre is kiterjedne a rendszer, bizonyos idő elteltével.

A sajtótájékoztatón a miniszterelnök négy olyan ügyet ismertetett, amelyek az állami tulajdonú Eximbank működéséhez kapcsolódnak. Elmondása szerint ezekben az esetekben a Gazdasági és Energetikai Minisztérium már feljelentést tett, mivel felmerült a hűtlen kezelés, a hanyag kezelés, illetve egyes ügyekben a hivatali visszaélés gyanúja.

Tiborcz István érdekeltségéhez köthető szállodaprojekt

Az első ügy egy 59 milliárd forintos hitelfinanszírozást érint, amelyet az egykori Sofitel Szálló és a szomszédos Malév-irodaház átalakítására nyújtott a Szijjártó Péter alá tartozó Eximbank.

Magyar Péter szerint a hitel jóváhagyása rendkívül gyorsan történt: az igazgatóság egy 145 oldalas előterjesztésről mindössze két nap alatt döntött, ráadásul több belső szabály alól is felmentést adott.

Állítása szerint ezért felmerül annak gyanúja, hogy a döntést nem megfelelő szakmai előkészítés előzte meg, ezért az ügyben hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt feljelentés született.

Duna Aszfalt afrikai beruházása

A második ügy a Duna Aszfalt afrikai projektjéhez kapcsolódik, amely Zambia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között épülő közúti infrastruktúra finanszírozását szolgálta.

A tájékoztatón elhangzottak szerint a beruházás 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozást kapott az Eximbanktól és a Magyar Fejlesztési Banktól. A hitel 80 százalékára a magyar állam vállalt garanciát, miközben mindkét érintett ország az Eximbank saját besorolása szerint is a legmagasabb kockázati kategóriába tartozott.

Magyar Péter úgy fogalmazott: ha a beruházás sikeres, a nyereség magánkézbe kerül, ha azonban meghiúsul, a veszteség túlnyomó részét a magyar adófizetők állják.

Az ügyben hűtlen kezelés, hanyag kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt tettek feljelentést.

A Ganz-MÁVAG egyiptomi vasútikocsi-programja

A harmadik, egyben legnagyobb értékű ügy az egyiptomi állami vasút számára gyártott vasúti kocsik finanszírozásához kapcsolódik.

Magyar Péter ismertetése szerint az Eximbank 576 milliárd forintos hitelt biztosított a projektre, amely eredetileg magyar–orosz együttműködésben valósult volna meg. Az orosz partner azonban a szankciók miatt kiszállt, később pedig a magyar gyártó is csődbe ment.

Elmondása szerint több mint kétszáz vasúti kocsi máig nem készült el, miközben a vállalat még a nehéz pénzügyi helyzetében is jelentős osztalékot fizetett tulajdonosainak.

A Tisza-kormány jelenleg azt vizsgálja, hogy a szerződés fenntartása vagy a projektből való kilépés okozná-e kisebb veszteséget az államnak. Az ügyben hűtlen kezelés, hanyag kezelés és csődbűncselekmény gyanúja miatt tettek feljelentést.

Kedvezményes hitel Észak-Macedóniának

A negyedik ügy egy csaknem egymilliárd eurós – mai árfolyamon több mint 360 milliárd forintos – hitelhez kapcsolódik, amelyet az Orbán-kormány az Eximbankon keresztül nyújtott Észak-Macedóniának.

Magyar Péter szerint a kölcsönt 3,25 százalékos kamattal adták, miközben a teljes hitel mögött százszázalékos magyar állami garancia állt, annak ellenére, hogy az Eximbank az országot korábban jelentős kockázatúnak minősítette.

A konstrukció több mint 90 milliárd forintos terhet róhat a magyar költségvetésre, és felveti annak lehetőségét is, hogy a hitel nem gazdasági, hanem politikai megfontolások alapján született. Ebben az ügyben szintén feljelentés történt.

Sajtótájékoztatója végén Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a közpénzekkel való visszaélések nem maradhatnak következmények nélkül. Kiemelte ugyanakkor, hogy a feljelentések nem jelentenek automatikus bűnösséget, az esetleges jogsértések megállapítása kizárólag a nyomozó hatóságok és a bíróságok feladata.

A miniszterelnök azt is jelezte, hogy az állami cégek és minisztériumok átvilágítása tovább folytatódik, ezért a következő időszakban újabb feljelentések és eljárások bejelentése is várható.