Még idén az Országgyűlés elé kerül az EPPO-csatlakozás első törvénycsomagja

Az Európai Ügyészség vezetője Görög Márta igazságügyi miniszterrel, Kármán András pénzügyminiszterrel, Pósfai Gábor belügyminiszterrel és Lajtár István legfőbb ügyész helyettessel tárgyalt. Az egyeztetésen az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség vezetői és szakértői is részt vettek.

Az Európai Ügyészség az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásokért, a vádhatósági eljárások lefolytatásáért és az elkövetők bíróság elé állításáért felelős független uniós szerv.

Hatáskörébe tartozik az unió pénzügyi érdekeit sértő költségvetési csalás, az aktív és passzív hivatali vesztegetés, a hűtlen kezelés, a pénzmosás, a határokon átnyúló áfacsalás, valamint az ezekhez elválaszthatatlanul kapcsolódó bűncselekmények.

Az EPPO hatáskörén kívül eső büntetőügyekben továbbra is Magyarország ügyészsége, illetve a létrejövő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jár el közvádlóként. A büntetőjogi felelősségről továbbra is a bíróságok döntenek a magyar jogrend alapján.

Két szakaszban készülnek el a szükséges törvénymódosítások

A kormányzati közlemény szerint a csatlakozás jelentős szakmai, intézményi és jogalkotási feladat, amelyet a lehető legrövidebb időn belül, de kellő alapossággal kell végrehajtani.

Az első szakaszban az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztási rendszerét alakítják ki. Ehhez három törvény módosítására van szükség, az erről szóló jogszabálycsomag pedig még 2026-ban az Országgyűlés elé kerül.

A cél olyan kiválasztási eljárás létrehozása, amely a lehető legmagasabb szintű függetlenséget, objektivitást és szakmai megalapozottságot biztosítja. A jogalkotási folyamat ezért hosszabb előkészítést igényel, és az érintett szervezetekkel is széles körű konzultációt folytatnak a kiválasztási feltételekről és az eljárás részleteiről.

A második szakaszban rendezik a fennmaradó jogállási kérdéseket, valamint módosítják a büntetőeljárási, adatvédelmi, együttműködési és társadalombiztosítási szabályokat. Az átfogó jogszabálycsomagot várhatóan 2027-ben nyújtják be. Ezzel párhuzamosan zajlik majd az ügyészek kiválasztása.

Három jelölt közül választják ki Magyarország európai ügyészét

Az európai ügyész kiválasztása Magyarországon pályázati kiírással kezdődik. A jelentkezők rangsorolása után az erre kijelölt szerv három olyan jelöltet nevez meg az Európai Unió felé, akik megfelelnek az EPPO-rendeletben és a magyar jogszabályokban meghatározott feltételeknek.

A jelöltnek aktív ügyésznek vagy bírónak kell lennie, függetlenségéhez nem férhet kétség, és magas szintű szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie.

A jelölteket egy uniós tanácsadó testület hallgatja meg, majd indokolt véleményt készít róluk. Az Európai Unió Tanácsa egyszerű többséggel választja és nevezi ki egyiküket Magyarország európai ügyészévé. A megbízatás hat évre szól, és tanácsi döntéssel további három évvel meghosszabbítható.

Az EPPO Ügyészi Kollégiuma dönt a delegált ügyészekről

A delegált európai ügyészek kiválasztása ugyancsak pályázati kiírással indul. A jogszabályban meghatározott rangsorolást követően terjesztik a névsort az Európai Ügyészség elé.

A delegált európai ügyészeket az EPPO Ügyészi Kollégiuma nevezi ki az európai főügyész javaslatára, a Magyarország által jelölt aktív ügyészek és bírák közül. Megbízatásuk öt évre szól, és megújítható.

A delegált európai ügyészek számát és területi elhelyezését az EPPO-val folytatott előzetes egyeztetés során határozzák meg.

Májusban adták át a csatlakozási szándéknyilatkozatot

Magyar Péter miniszterelnök május 29-én személyesen adta át az EPPO-csatlakozásról szóló szándéknyilatkozatot Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének.

Az Európai Bizottság július 10-én elfogadott határozatában megerősítette Magyarország részvételét az EPPO megerősített együttműködésében. A határozat augusztus 2-án lépett hatályba.

A közlemény hangsúlyozta: „Magyarország elkötelezett a korrupció elleni hatékony fellépés mellett.” Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás és az átláthatóság erősítése közös európai felelősség, a csatlakozás pedig ezt az elkötelezettséget is kifejezi.

Kármán András: Magyarországon hamarosan új időszámítás kezdődik

Kármán András pénzügyminiszter a Facebook-oldalán azt írta: az egyeztetéssel újabb szintre emelték a tárgyalásokat és az együttműködést, amit az is jelez, hogy az Európai Ügyészség vezetője személyesen látogatott Magyarországra.

A pénzügyminiszter kiemelte: ahhoz, hogy Magyarország csatlakozhasson a szervezethez, az EPPO pedig megfelelően végezhesse munkáját az országban, még számos jogszabályt és részletkérdést kell megvitatni és összehangolni. Ezek között a Pénzügyminisztériumot érintő kérdések is vannak, köztük a NAV szerepe azokban az ügyekben, amelyekben az Európai Ügyészség nyomozást rendel el.

Hangsúlyozta: a közös vagyont nem fölösleges és túlárazott beruházásokra vagy az oligarchák luxusára kell költeni, hanem a magyar emberekre, a gazdaságra és az infrastruktúrára.

A pénzügyminiszter fontos szövetségesnek nevezte az Európai Ügyészséget a korrupció elleni küzdelemben. Mint írta, az EPPO ellenőrizheti az uniós források megfelelő felhasználását, és képviselheti a vádat azokban az ügyekben, amelyekben csalással, korrupcióval vagy pénzmosással károsítják meg az európai adófizetőket.

Kármán András a bejegyzés végén üdvözölte Laura Codruţa Kövesit és az Európai Ügyészséget Magyarországon, valamint megköszönte a tartalmas egyeztetést.