Egymilliós bírság és rendőri elővezetés is jöhet a vizsgálóbizottságok akadályozása miatt

• Két ciklusban, nyolc évben korlátozzák a miniszterelnöki mandátumot.
• Megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.
• Kimondják, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyona továbbra is nemzeti vagyon, és egyúttal lehetővé teszik megszüntetésüket.

A csomag része a devizahiteles végrehajtások átmeneti leállításáról szóló javaslat is - írta Bujdosó Andrea a Facebook-oldalán.

A Tisza-frakció több parlamenti vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezi

Az egyik a gyermekvédelem ügyével foglalkozik majd, célja, hogy “rendszerszinten feltárja, miért nem volt képes az állam megvédeni a rábízott gyermekeket”.

Egy másik testület a kegyelmi ügyet fogja vizsgálni, hogy kiderüljön: miként juthatott el egy pedofil bűncselekményben érintett személy kegyelme az előkészítéstől a miniszteri ellenjegyzésig - közölte.

A frakcióvezető hozzátette: a rendszerváltás nem lehet teljes addig, amíg nem tárják fel, hogyan tűnt el a nemzeti vagyon jelentős része a magyar emberek szeme elől.

“Az ezekhez hasonló parlamenti vizsgálóbizottságok elől az elmúlt évtizedekben következmények nélkül lehetett elsétálni. A Tisza-frakció törvényjavaslata azonban véget vet ennek: kötelezővé tesszük a megjelenést és az adatszolgáltatást. Aki a jövőben szándékosan akadályozza a vizsgálóbizottságok munkáját, az a törvény előtt fog felelni” - közölte Bujdosó Andrea.

A Tisza-frakció két másik vizsgálóbizottság felállítását is kezdeményezte. Az egyik a Magyar Nemzeti Bank működésével kapcsolatos visszaélésekkel, a másik a végrehajtási anomáliákkal foglalkozik majd.

Erősebb ellenzéki szerep a vizsgálóbizottságok élén

A törvénytervezet módosítaná a vizsgálóbizottságok vezetésének szabályait. A jövőben, ha egy bizottság a kormány vagy valamely kormányzati szerv működését vizsgálja, a testület vezetője automatikusan ellenzéki képviselő lenne.

Ha a vizsgálat több különböző időszak kormányait is érinti, és ezeknek eltérő volt az ellenzéke, akkor két társelnök vezetné a bizottságot. Ők közösen készítenék elő az üléseket, és felváltva vezetnék azokat.

A javaslat egy új helyzetet is kezel: ellenzékinek számítana olyan képviselő is, akinek pártja az adott időszakban még nem rendelkezett parlamenti frakcióval.

A jövőben vétség lenne, ha valaki akadályozza az országgyűlési vizsgálóbizottság munkáját

A jövőben két évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő az, aki szándékosan akadályozza az országgyűlési vizsgálóbizottság munkáját. Az erről szóló törvényjavaslatot a Tisza Párt két képviselője szerdán nyújtotta be az Országgyűlésnek.

Melléthei-Barna Mártonnak és Hantosi Istvánnak az Országgyűlés vizsgálóbizottságai munkájának hatékonyabbá tételéről szóló javaslata alapján egymillió forintos pénzbírság is kiszabható lenne arra, illetve elővezethető lenne az, aki nem jelenik meg egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt.

Az elővezetést a rendőrség hajtaná végre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy valakit a rendőrség fizikailag is elvihetne a bizottsági meghallgatásra. Fontos kivétel, hogy országgyűlési képviselőt azonban nem lehetne elővezetni.

A benyújtott dokumentumban az olvasható, hogy az elővezetés intézménye nem büntető jellegű, hanem az alkotmányos feladatellátás biztosítását szolgáló kényszerintézkedés, amelyre kizárólag törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén kerülhet sor, bírói kontroll mellett.

A törvényjavaslat kiegészíti a Büntető Törvénykönyvet azzal, hogy:

• Vétségnek minősíti az országgyűlési vizsgálóbizottság munkájának akadályozását.
• Bünteti azt, ha valaki a testület előtt szándékosan valótlan nyilatkozatot tesz, adatot szolgáltat.

A vizsgálóbizottság munkája akadályozásának minősített esete, így három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a távolmaradás, a valótlan nyilatkozat bűncselekmény elkövetését szolgálja, vagy annak leplezésére irányul.

A javaslat indoklása szerint a jogállami működés egyik alapja, hogy a parlament képes legyen feltárni a közéletet, a közpénzek felhasználását vagy az állami szervek működését érintő ügyeket.

Bizonyos esetekben továbbra is meg lehet tagadni a válaszadást

Nem köteles nyilatkozni:

• ügyvéd a védői titkokról,
• pap vagy egyházi személy lelkipásztori titkokról,
• minősített adatot ismerő személy engedély nélkül,
• aki önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekménnyel vádolná,
• bizonyos esetekben újságíró a forrásai védelme érdekében.

A dokumentumban az olvasható, hogy a javaslat kialakítása során kiemelt szempont volt az alapjogok és az alkotmányos garanciák érvényesülése:

“Számos demokratikus államban ismert és alkalmazott megoldás, hogy a parlamenti vizsgálóbizottságok együttműködés kikényszerítésére alkalmas jogosítványokkal rendelkeznek. A javaslat ezért nem rendkívüli vagy idegen megoldást vezet be, hanem a magyar parlamentáris rendszer hatékonyságát és tekintélyét erősíti, összhangban a demokratikus jogállam követelményeivel.”