Brüsszelben tárgyalt a Tisza-kormány delegációja az uniós források hazahozataláról

A mostani egyeztetések sorsdöntőek lehetnek

A tárgyalások tétje több ezer milliárd forintnyi támogatás, amelyet az Európai Unió korábban a rendszerszintű korrupcióval és jogállamisági problémákkal kapcsolatos aggályok miatt fagyasztott be.

Magyar Péter a Brüsszelbe indulás előtt úgy fogalmazott:

A miniszterelnök szerint a mostani egyeztetések sorsdöntőek lehetnek Magyarország gazdasági helyzete szempontjából, és hangsúlyozta: „Rajtunk nem fog múlni.”

A magyar delegáció tagja Vitézy Dávid közlekedési miniszter is, aki közösségi oldalán arról írt, hogy a befagyasztott források nélkülözhetetlenek az infrastruktúra fejlesztéséhez és a magyar gazdaság újraindításához. Külön kiemelte a vasútfejlesztések jelentőségét, mondván: „A vasútrombolás évei után át kell lépnünk a vasútfejlesztés korszakába.”

A tárgyalásokon részt vesz Kármán András pénzügyminiszter és Orbán Anita külügyminiszter is. A kormány célja, hogy a Magyar Péter és Ursula von der Leyen bizottsági elnök közötti pénteki találkozón érdemi előrelépés történjen az uniós pénzek felszabadításának ügyében.

A brüsszeli látogatás során Magyar Péter több nemzetközi vezetővel is tárgyalt

A magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott Bart De Wever belga miniszterelnökkel, amelyet „hasznosnak és előremutatónak” nevezett.

Emellett találkozott Mark Rutte NATO-főtitkárral is. A tárgyalás után Magyar Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország ismét megbízható partnere kíván lenni a NATO-nak. A felek egyetértettek abban, hogy a magyar katonák kiemelkedő munkát végeznek a NATO koszovói békefenntartó missziójában.

A magyar miniszterelnök ugyanakkor megerősítette: Magyarország továbbra sem küld fegyvereket vagy harci eszközöket az orosz–ukrán háborúba. Mark Rutte tájékoztatást adott a július elején Ankarában megrendezendő NATO-csúcs előkészületeiről, valamint a Hormuzi-szoros térségében kialakult nemzetközi konfliktusról is.

Háttér és előzmények

Az Európai Unió az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi támogatást tartott vissza Magyarországtól jogállamisági és korrupciós aggályokra hivatkozva. Brüsszel szerint az előző magyar kormány időszakában az uniós pénzek felhasználása körül rendszerszintű problémák alakultak ki, amelyek veszélyeztették az EU-s források átlátható és szabályos elköltését.

A Tisza-kormány hivatalba lépése óta többször jelezte, hogy rendezni kívánja a kapcsolatot az Európai Unióval, és kész olyan reformokra, amelyek lehetővé teszik a támogatások felszabadítását.

A mostani brüsszeli tárgyalássorozat ezért nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is kulcsfontosságú lehet: a megállapodás jelentősen befolyásolhatja a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit, az állami beruházásokat és Magyarország nemzetközi megítélését is.