Négy hónappal meghosszabbítja a bevándorlási válsághelyzetet a kormány

Magyar Péter emlékeztetett: a TISZA a választás előtt és után is vállalta, hogy semmilyen módon nem enyhít az illegális migrációval szembeni jogszabályokon. Az elmúlt hetek szerinte ismét megmutatták, hogy akár a legkisebb jogi változtatás is rést üthet Európa külső határainak védelmén.

Július végén két nap alatt súlyos határválság alakult ki a spanyolországi Ceutában, az Európai Unió afrikai külső határán. Egyetlen nap alatt emberek tízezrei próbáltak Marokkó felől Spanyolországba jutni, többen a tengerben vesztették életüket, a spanyol hatóságoknak pedig rendkívüli erőket kellett mozgósítaniuk.

A miniszterelnök felidézte, hogy az eseményeket a spanyol legfelsőbb bíróság egyik döntése előzte meg. Az embercsempész-hálózatok gyorsan felismerték az új jogi helyzetet, és megpróbálták kihasználni.

Magyar Péter hangsúlyozta: egyetlen jogi rés vagy rosszul előkészített változtatás rövid idő alatt kezelhetetlen helyzetet teremthet, ilyen kockázatot pedig Magyarország kormánya nem vállalhat. A kabinet ezért úgy döntött, hogy december 31-éig meghosszabbítja a szeptember 7-én lejáró, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet.

A különleges jogrend lehetővé teszi, hogy a rendőrség az ország területén bárhol feltartóztatott, illegálisan belépő külföldieket a déli határhoz kísérje. A honvédség továbbra is részt vehet a határ őrzésében, emellett különleges eljárási szabályok alkalmazhatók a határzárral kapcsolatos bűncselekményeknél.

A magyar szabályozásnak ugyanakkor vannak olyan elemei, amelyekről az Európai Unió Bírósága korábban kimondta, hogy ellentétesek az uniós joggal. A bíróság egyszeri 200 millió eurós, valamint az ítélet végrehajtásáig napi egymillió eurós bírságot szabott ki Magyarországra. A jogvita ára már az egymilliárd eurót közelíti.

Felidézte: a TISZA vállalta a déli határkerítés fenntartását, a határvédelem megerősítését és a zéró toleranciát az illegális bevándorlással szemben. A kormánynak azonban arról is gondoskodnia kell, hogy Magyarországnak ne kelljen százmilliárdokat kifizetnie a jogvita miatt.

Magyar Péter igazságtalannak nevezte, hogy miközben Magyarország a saját és egyben Európa külső határait védi, az Európai Unió ezért bírságolja. A kormány hónapok óta tárgyal az uniós intézményekkel egy olyan új szabályozásról, amely hatékonyan védi Magyarország és az EU külső határait, közben pedig megfelel az uniós jognak is.

Egyelőre azonban az uniós intézmények és jogászok nem tudtak olyan megoldást javasolni, amely biztosan garantálná, hogy a magyar hatóságok továbbra is kellő szigorral és hatékonysággal léphessenek fel.

A hatályos törvény legfeljebb hat hónappal engedné meghosszabbítani a válsághelyzetet, a kormány azonban tudatosan csak négy hónapról döntött. Magyar Péter ezt fontos különbségnek nevezte. Az év végéig hátralévő időben az uniós intézményekkel egyeztetve akarják kidolgozni az új szabályozást.

A cél az, hogy maradjon a déli határkerítés és az erős határvédelem, a magyar hatóságok továbbra is hatékonyan léphessenek fel, közben pedig megszűnjön az a helyzet, hogy Magyarországot Európa külső határainak védelméért bírságolják.

Magyar Péter úgy fogalmazott, az előző kormány hamis dilemma elé állította az országot, de az Európai Uniónak is meg kell értenie, hogy Magyarország nemcsak a saját határát védi: a schengeni övezet külső határának őrzésével egész Európát védi. Ehhez együttműködésre és az uniós határvédelemhez járó támogatásra van szükség.

A miniszterelnök kiemelte, hogy az uniós tagállamok többsége, mintegy húsz ország ma már a szigorú határvédelem oldalán áll. Igazságtalannak és „nem fairnek” nevezte, hogy egy jóval korábbi, teljesen más helyzetben elfogadott szabályozás miatt 2026-ban, egy új politikai és jogi környezetben, különösen a ceutai események után büntessenek meg egy határait védő tagállamot.

Magyar Péter közölte: a kormány az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalásokon is azért dolgozik majd, hogy “Magyarországot és a magyar embereket ne érje kár az előző kormány hanyagsága és a Brüsszellel folytatott folyamatos harca miatt”.

Felidézte, hogy a kormánynak néhány hét alatt sikerült visszaszereznie 16,4 milliárd eurónyi uniós forrást. „Most is sikerülni fog" - tette hozzá.

A kormány tehát december 31-éig meghosszabbítja a válsághelyzetet, a hátralévő időben pedig létre akarja hozni azt a jogszerűen működő rendszert, amely egyszerre védi Magyarország határait és a magyar emberek pénzét.