Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv: elindulhatnak az uniós projektek, 2000 milliárd forint vasútra

A Magyar Közlönyben megjelent az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz felülvizsgálata, amellyel hivatalosan is elindulhatnak a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv uniós projektjei — jelentette be Vitézy Dávid.

— fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy az elmúlt hónapokban folytatott brüsszeli tárgyalásokon sikerült hazahozni a Magyarországnak járó 16,4 milliárd eurónyi európai uniós fejlesztési forrást. Ennek kézzelfogható eredménye az IKOP Plusz felülvizsgálatának közzététele, amely lehetővé teszi a jelentős részben ebből a programból finanszírozott vasútfejlesztési terv megvalósítását.

A Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tíz év alatt összesen 3550 milliárd forintból újítja meg a magyar kötöttpályás közlekedést.

Vitézy Dávid ismertette, hogy a legfontosabb finanszírozási pillér az IKOP Plusz, amely a jelenlegi uniós ciklusban 1406 milliárd forintot biztosít a fejlesztésekre, a következő uniós ciklus projektjeire pedig további 950 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás áll rendelkezésre, így a tárca több mint 2000 milliárd forintnyi vasútfejlesztést indíthat el ténylegesen.

Konkrét fejlesztések az országban

A program keretében fejlesztik a Budapest–Veresegyház–Vác és a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonalat, megújul a budapesti HÉV-hálózat, folytatódnak a budapesti elővárosi vasútfejlesztések, miközben országszerte új beruházások indulnak. Vitézy kiemelte, hogy elkezdődik a Debreceni Nagyállomás rekonstrukciójának előkészítése, a Debrecen–Nyíregyháza vasútvonal korszerűsítése, a miskolci és a szegedi fővonal 160 km/h sebességre fejlesztése, valamint a pécsi fővonal átépítésének előkészítése.

Új intermodális közlekedési csomópontok épülnek, meghosszabbodhat az M3-as metró, és megépülhet a pesti és budai fonódó villamoshálózat folytatása, továbbá számos regionális vasúti pálya és állomás korszerűsítése is elindul.

Vidéki vonalak és új járművek

A tárcavezető hozzátette, hogy a vidéki villamosítatlan vonalak közül a nagyobb megyeszékhelyek — például Salgótarján és Szekszárd — felé közlekedők esetén akkumulátoros motorvonatok beszerzése is szerepel a tervben. A program részeként új InterCity-szerelvények, új HÉV-járművek, állomásfelújítások, pályarekonstrukciók, a lassújelek felszámolása, Budapest és a vidéki nagyvárosok kötöttpályás hálózatának fejlesztése, valamint a nemzetközi vasúti kapcsolatok megerősítése is megvalósulhat.

Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv valóban országos fejlesztési program, amely a budapesti agglomerációtól az Alföldön át egészen Nyugat-Magyarországig javítja a vasúti közlekedés színvonalát. „A vasútrombolás évei után most valóban a vasútfejlesztés korszaka következik" — zárta közleményét.