Megkezdődött Baka András államfői megbízatása

Az Országgyűlés augusztus 11-én választotta köztársasági elnökké Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, akit a kormánypárti Tisza-frakció jelölt a tisztségre.

Baka András a titkos szavazáson 140 igen és 6 nem voksot kapott. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson.

A megválasztását rögzítő országgyűlési határozat alapján az új államfő augusztus 19-én lépett hivatalba. Megbízatása az alaptörvény 17. módosítása értelmében az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.

Sulyok Tamás mandátuma júliusban szűnt meg

A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit ezt követően ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.

A Fidesz–KDNP 2010 óta tartó kormányzásának végét és a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó április 12-i választás éjszakáján Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást – valamint több, a korábbi Orbán-kormány által kinevezett állami vezetőt –, hogy távozzon hivatalából.

A kormányfő ezt később többször megismételte, május 31-éig adva határidőt a lemondásra. Egyúttal jelezte: ha Sulyok Tamás nem távozik önként, a választáson kapott felhatalmazással élve eltávolítják hivatalából. Az államfő nem tett eleget a felszólításnak.

Magyar Péter június 1-jén az igazságügyi miniszter társaságában felkereste Sulyok Tamást, majd bejelentette: ha az államfő nem mond le tisztségéről, leváltása érdekében módosítják az alaptörvényt.

A Fidesz és a KDNP tüntetést is szervezett

A kormány július 4-én nyújtotta be az alaptörvény 17. módosítását kezdeményező javaslatot. A tervezet kimondta, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása, helyére pedig az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés választ új államfőt.

A Fidesz és a KDNP tiltakozott az alkotmánymódosítás ellen. A két párt július 9-én a „tiszás önkényuralom kiépítése” és az államfő elmozdítása ellen szervezett tüntetést a Sándor-palotánál.

Az Országgyűlés július 13-án elfogadta az alaptörvény 17. módosítását. Sulyok Tamás öt nappal később bejelentette, hogy aláírja, ugyanakkor tartalmi ellenvetéseket fogalmazott meg. A módosítást a politikai hatalommal való visszaélés “súlyos és szégyenteljes” történelmi példájának nevezte.

Polgár Judit nem vállalta a jelölést

Július közepén a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője Polgár Judit sakkolimpiai bajnok köztársasági elnökké választását javasolta. A kezdeményezést később Magyar Péter is támogatta, Polgár Judit azonban nem vállalta a tisztséget.

A kormányfő a következő hetekben találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki 2024-ben Vidéki Prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Tisza-frakció augusztus 8-án jelentette be, hogy Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre, a hatfős frakció azonban nem csatolta a jelölés érvényességéhez szükséges negyven képviselői aláírást.

A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja azért maradt távol az új köztársasági elnök megválasztásától, mert illegitimnek tartja Sulyok Tamás eltávolítását. A két ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz is fordult az alaptörvény 17. módosítása miatt, a testület azonban augusztus 17-én hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt.