Az új vezérkari főnök a drónelhárítást nevezte az egyik legfontosabb prioritásnak a jelenlegi biztonsági környezetben

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a tárca három fő feladata a stratégiai célok meghatározása, a szükséges feltételrendszer biztosítása, valamint az ellenőrzések végrehajtása.

Sándor Zsolt rendkívüli felelősségnek nevezte, hogy vezérkari főnökként „az ország első számú katonája” lehet

Felidézte: katonai pályafutását negyven évvel ezelőtt kezdte a Ceglédi Hadosztálynál, az 5. Bocskai István Gépesített Lövészdandár mezőtúri alakulatánál, ahol kezdetben kiképzési feladatokat látott el. Később Debrecenbe került, ahol az új, számítógép-vezérelt lőtér kialakításában vett részt.

Mint mondta, szolgálata során mindig a gyakorlótéren érezte magát igazán otthon.

Sándor Zsolt spanyol nyelvből katonai szakanyaggal bővített középfokú állami nyelvvizsgát szerzett, emellett angolul felsőfokon, görögül pedig középfokon beszél. A nyelvi képzések mellett több nemzetközi katonai tanfolyamot is elvégzett: Ausztriában béketámogató tanfolyamon vett részt, Kaliforniában pedig békeművelet-tervező képzésen szerzett tapasztalatokat, amelyet pályafutása egyik meghatározó állomásának nevezett.

2000 és 2001 között Kuvaitban szolgált az ENSZ Irak–Kuvait Megfigyelő Missziójában (UNIKOM), ahol a déli szektor egyik hadműveleti tisztjeként dolgozott.

Az Egyesült Államokban vezérkari tanfolyamot is végzett, amely egyéves képzés során lehetőséget adott számára, hogy olyan parancsnokoktól tanuljon, akik teljesen más katonai szemléletet képviseltek, mint amit korábban ismert.

A 2010-es vörösiszap-katasztrófa idején tatai dandárparancsnokként vett részt a mentesítési munkálatokban, később pedig a 2013-as dunai árvízi védekezésben is közreműködött alakulatával. Ugyancsak szerepet vállalt a 2013 márciusában kialakult rendkívüli hóhelyzet kezelésében, amikor a Magyar Honvédség katonái országszerte segítették a mentési és katasztrófavédelmi feladatokat.

A koronavírus-járvány idején műveleti helyettesként felelt a Magyar Honvédség Covid–19 elleni műveleteinek végrehajtásáért. Mint fogalmazott, olyan kihívással kellett szembenézniük, amelyre korábban nem volt példa a honvédség történetében.

2021-től a Magyar Honvédség parancsnokának helyetteseként szolgált, majd a Honvéd Vezérkar újjászervezését követően a vezérkar főnökhelyettese lett. Egy évvel később Athénba nevezték ki nagykövetnek.

Sándor Zsolt családjában sem idegen a katonai hivatás. Egypetéjű ikertestvére, Sándor Tamás vezérőrnagy jelenleg Brüsszelben teljesít szolgálatot.

Felesége szintén hosszú éveken át szolgált a honvédség kötelékében: 25 évet töltött a hadseregben egészségügyi területen. Utolsó beosztásában a különleges műveleti erőknél segélyhelyparancsnok-helyettesként dolgozott. Emellett tartalékos katona is, és a következő héten ismét bevonul szolgálatra.

Gyermekei pályaválasztásában is megjelenik a honvédelemhez és a rendvédelemhez való kötődés. Fia, aki 35 éves, katonai rendész törzsőrmesterként szolgál Szolnokon, lánya pedig jelenleg kriminológiát tanul mesterképzésen.

Az állomány gondolkodásmódjának megújítására van szükség

Sándor Zsolt szerint a Magyar Honvédség alapvető küldetése a rendszerváltás óta sem változott: továbbra is az ország fegyveres védelmére létrehozott szervezetként működik, olyan dedikált feladatrendszerrel, amelynek minden körülmények között működőképesnek kell maradnia.

Megfogalmazása szerint a honvédség “a nemzet 112-je”, vagyis az a szervezet, amelynek akkor is elérhetőnek kell lennie, amikor minden más rendszer már nem működik. Hangsúlyozta: ez a feladat a jövőben sem fog megváltozni.

Úgy látja, a Magyar Honvédség 1989 óta jelentős átalakuláson ment keresztül technológiai, szemléletbeli és szervezeti szempontból is, ugyanakkor a professzionális átalakítás folyamata még nem zárult le.

Véleménye szerint nem csupán az eszközpark modernizációjára van szükség, hanem az állomány gondolkodásmódjának megújítására is. Kiemelte: az orosz–ukrán háború néhány év alatt gyökeresen változtatta meg a hadviselésről alkotott képet, ezért a honvédségnek is alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz.

Sándor Zsolt szerint a haderőfejlesztés folyamatos és állandó építkezést igényel. Úgy fogalmazott: a fejlesztéseket a nemzetközi tapasztalatok, a világban zajló válságok, valamint a NATO irányelveinek figyelembevételével kell végrehajtani.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Honvédség jelenleg átmeneti időszakban van: több modern haditechnikai eszköz már megérkezett, ugyanakkor azok teljes rendszerbe állítása még nem történt meg, miközben a korábbi eszközök egy része már kivonásra került. Mint mondta, ezt az érzékeny időszakot kell a következő években az új vezérkari főnöknek és stábjának levezényelnie.

Kritikusan beszélt a jelenlegi kiképzési rendszerről is

A haderőfejlesztés kapcsán hangsúlyozta: továbbra is a katona a legfontosabb tényező. Úgy véli, a modern technológia és a drónok szerepe egyre jelentősebb, azonban vannak olyan feladatok, amelyeket nem lehet gépekkel kiváltani.

Példaként említette a területvédelem, az árvízi védekezés vagy a földrengések idején végzett mentési munkák szerepét, ahogyan az orvoscsoportok, a homokzsákot pakoló katonák és a megfelelő vezetők jelenlétét sem lehet technológiával helyettesíteni.

Kritikusan beszélt a jelenlegi kiképzési rendszerről is. Szerinte a hathavonta ismétlődő kiképzések demoralizálóak lehetnek, hosszú távon pedig fásultsághoz vezetnek az állomány körében. Véleménye szerint a jövőben a köteléképítés időszakának kell következnie: katonákból rajokat, szakaszokat, zászlóaljakat és dandárokat kell felépíteni, majd ezeket együtt gyakoroltatni.

Többször hangsúlyozta, hogy a kiképzés „a mániája”. Úgy fogalmazott: nem a kiképzések számát vagy hosszát kell növelni, hanem azok intenzitását. Addig kell ismételni a feladatokat, amíg a katonák hibamentesen nem hajtják végre azokat.

Szerinte egy olyan gyakorlat, amelyet automatikusan „jóra értékelnek”, valójában nem hasznos, mert abból nem lehet tanulni. Meglátása szerint az igazán értékes gyakorlat az, amely során hibák derülnek ki, mert ezek teremtenek lehetőséget a fejlődésre.

A drónelhárítást nevezte az egyik legfontosabb prioritásnak

Fontosnak nevezte az ország fenyegetettségi helyzetének rendszeres értékelését is. Emlékeztetett arra, hogy legutóbb 2023-ban készült ilyen elemzés, amelynek alapján meg kell határozni, milyen katonai válaszlépésekre képes a honvédség, és milyen fejlesztéseket szükséges végrehajtani.

A jelenlegi biztonsági környezetben a drónelhárítást nevezte az egyik legfontosabb prioritásnak. Az orosz–ukrán háború tapasztalatai alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy a drónok már nemcsak felderítési vagy csapásmérő feladatokat látnak el, hanem logisztikai szerepet is betöltenek: lőszert és élelmet szállítanak, valamint sebesülteket mentenek.

Kiemelte, hogy a legújabb ukrán fejlesztésű drónok már akár 1700 kilométeres csapásmérő képességgel is rendelkezhetnek, ami alapjaiban változtatja meg a biztonságpolitikai gondolkodást. Mint mondta, egy Magyarországhoz hasonló méretű országnak is le kell vonnia a megfelelő következtetéseket abból, hogy ilyen távolságokra is lehet támadást végrehajtani drónokkal.

A katonai életpályamodellel kapcsolatban úgy fogalmazott: a katonáknak pontosan tudniuk kell, milyen követelmények teljesítésével maradhatnak a pályán. Szerinte az a rendszer, amely automatikusan 65 éves korig bent tartja az állományt, hosszú távon nem működőképes.

Úgy véli, ha valaki már nem képes lépést tartani az elvárásokkal, azt sok esetben törzsbe helyezik át, ami túlméretezett vezetési struktúrák kialakulásához vezet. Hozzátette: ez a probléma a tábornoki létszámra is igaz, ugyanakkor szerinte nem lehet “fűnyíróelven” kezelni a kérdést.

Sándor Zsolt zárásként úgy fogalmazott: nagy tisztelettel és megtiszteltetéssel fogadja, hogy a bizottság alkalmasnak találja a vezérkari főnöki feladat ellátására. Külön köszönetet mondott Ruszin-Szendi Romulusznak azért, hogy rá gondolt a tisztség betöltésére.