Az Országgyűlés visszavonta Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból

A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabály rögzíti: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, valamint az emberi jogok védelme érdekében feltétlenül szükséges a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása egy nemzetközi bírói fórumon.

Ennek érdekében szükséges fenntartani Magyarország részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumában.

A legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül

Bódis Péter, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában a törvényjavaslatot komoly jelentőségűnek nevezte és célként jelölte meg, hogy Magyarország továbbra a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja maradjon.

Felidézte a történelmi előzményeket, kitért a testület működésére és azt mondta: Magyarország a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozásának aktív tagja volt az előkészületek során. Megjegyezte: a statútum a mai napig nincs kihirdetve és ezt a negyedszázados elmaradást pótolni kell.

Jelezte: az Igazságügyi Minisztérium megkezdte a jogalkotás előkészítését és a szükséges egyeztetéseket követően beterjesztik a kihirdetésről szóló törvényjavaslatot is.

Kiemelte: a bíróság célja a jogállamiság előmozdítása, a legsúlyosabb nemzetközi jogsértések üldözése és annak biztosítása, hogy az elkövetésért felelős személyeket bíróság elé állítsák.

Bódis PéterFotó: MTI/ Bruzák Noémi

A statútum rögzíti, hogy azok a legsúlyosabb bűncselekmények, amelyek az emberiség egészét érintik, nem maradhatnak büntetlenül. Az előző kormány ezzel szembe menve arról döntött, hogy Magyarországot kilépteti a statútumból. A törvény indokolása azonban semmilyen magyarázatot nem tartalmaz erre a lépésre.

A kilépés megindult és a végéhez közeledik, 2026. június 2-án válna hatályossá és ezen a napon vesztené hatályát a megállapodás kihirdetéséről szóló törvény is - tette hozzá. A javaslat célja a kilépési folyamat megállítása azzal, hogy hatályon kívül helyezik a vonatozó, 2025. évi törvényt - ismertette.

A bíróság az emberiség közös lelkiismerete

Miskolczi Orsolya (Tisza), a törvényalkotási bizottság képviseletében közölte: a törvényjavaslattal azt erősítik meg, hogy Magyarország továbbra is tagja marad annak a nemzetközi közösségnek, ahol azt vallják: az emberiesség elleni lesúlyosabb bűntettek nem maradhatnak következmények nélkül.

Rámutatott: a bíróság nem egy távoli, bürokratikus intézmény, hanem az emberiség közös lelkiismerete, az emberi civilizáció erkölcsi minimumának jogi kifejeződése.

Közös felelősségnek nevezte a jog uralmának, stabilitásának megőrzését, a felelősségre vonás megkísérlését nemzetközi összefogással a legkegyetlenebb és legsúlyosabb bűncselekmények esetén, akkor is, ha az elkövetők a saját államuk védelmét élvezik.

Kitért arra, hogy a Föld szuverén országainak 65 százaléka tagja a testületnek és az unió valamennyi országa részes fele a bíróságot létrehozó római statútumnak.

Magyarország nemzeti érdeke, hogy az elszámoltathatóság nemzetközi intézményeit erősítsék és felelős és aktív tagja maradjon annak a nemzetközi közösségnek, amely lefektette hitét az igazságosság és az emberi méltóság mellett.

A Fidesz nem támogatta a javaslatot

Bóka János (Fidesz) kiemelte: a kivételes eljárást technikai szempontból érti, hogy Magyarország bent maradhasson a szervezetben. Ettől függetlenül sajnálatosnak tartja, mert a kilépés megállítása számos technikai, alkotmányos és politikai kérdést vet fel, és ennek megtárgyalására néhány óra nem elegendő.

A politikus három problémakört határozott meg: eljárási és technikai, jogi és alkotmányossági valamint politikai kérdéseket. Rámutatott többi között, hogy az eljárási határidőket a kormány szűkre szabta, ami furcsa, tekintettel arra, hogy a parlament az előző héten nem ülésezett.

Bóka JánosFotó: MTI/ Bruzák Noémi

A köztársasági elnöknek ezt a törvényt legkésőbb május 31-én alá kell írni, hogy a kormány által felvázolt stratégia működésképes legyen. Megjegyezte: ezt a határidőt jelölték meg az államfő lemondásának is az időpontjaként. Hozzátette: az államfő ugyanakkor visszaküldheti megfontolásra is a törvényt.

Szóvá tette azt is, hogy a római statútum és az alaptörvény jelenlegi szövege nem összeegyeztethetőek. Nem mindegy az sem, hogy Magyarország számára a statútum és a megállapodás jelent-e nemzetközi kötelezettséget. Azt javasolta, hogy erről a külügyminiszter mindenképpen adjon tájékoztatást június 2-a után.

Ha Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök idelátogat, le kell tartóztatni

A politikai kérdés ugyanakkor nem az, hogy a háborús bűncselekmények, az emberiesség elleni bűncselekmények, az agresszió tiltott-e a nemzetközi jog alapján és a nemzetközi közösség egészének, annak minden tagjának hatékony és erőteljes fellépésére van-e szükség, hogy a felelősöket bíróság elé állítsák. Az a kérdés, hogy erre a Nemzetközi Büntetőbíróság a legalkalmasabb eszköz-e a jelenlegi formájában - rögzítette.

Mérlegelendő szempontnak nevezte, hogy minden uniós állam tagja a testületnek, ugyanakkor az együttműködésre tagságon kívül is látott lehetőséget.

Értékelése szerint a testület politikai eszközzé vált, elvesztette morális iránytűjét és hibás stratégiát követ, és beavatkozása nem elősegíti, hanem sokszor akadályozza a konfliktusok lezárását. Ezért döntött az előző kormány a kilépés mellett - közölte.

Azt kérte, hogy a magyar kormány tisztázza Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök október 23-i nemzeti ünnepre történő meghívását.

Ha a kilépési folyamat leállítása mellett döntenek, azzal jár, hogy az idelátogató izraeli miniszterelnököt a magyar kormánynak és állami szerveknek le kell tartóztatnia. Úgy látta, hogy ez szándékukban is áll, ebben az esetben a meghívás valójában diplomáciai inzultus, amit mindenképpen elkerülendőnek tartott.

A KDNP sem támogatta a javaslatot

Juhász Hajnalka szerint az elmúlt évtizedekben átpolitizálódott a nemzetközi szervezetek világa, nemcsak az Európai Bizottság, hanem a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) is.

Mérlegelendő, hogy valamennyi uniós tagállam tagja az ICC-nek, de a világ számos nagy országa nem, így nincs univerzális jellege - jegyezte meg, hozzátéve: foglalkozni kell a római statútum belső jogban való kihirdetésének problémájával és a visszaható hatály tilalmával is.

Szintén felvetette, ha Benjamin Netanjahu Magyarországra látogat, letartóztatják az izraeli miniszterelnököt?

Úgy értékelt, a bilaterális kapcsolatokban terhet jelenthet a visszalépés.

Nagyon fontos érték, hogy a háborús bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, de oda kell figyelni arra, hogy melyek azok a nemzetközi szervezetek, amelyek nem tisztán nemzetközi jogi tevékenységet végeznek, hanem elindulnak a politika útján - összegzett Juhász Hajnalka, jelezve: a KDNP nem támogatja az előterjesztést.

Mi Hazánk: Magyarország új nemzetközi szervezet alapítását kezdeményezhetné

Apáti István kiemelte, hogy az izraeli kormányfő érintettsége miatt igen kényes kérdésről van szó.

Értékelése szerint a büntetőbíróság az objektivitásnak a látszatát is kerüli, vannak számukra “erősebbek az egyenlők között”.

Feltette a kérdést, lehetséges-e egyáltalán a nemzetközi jog értelmében a bentmaradás, majd felvetette, hogy Magyarországnak érdemes lenne kezdeményező szerepbe kerülnie, és elindítania egy olyan nemzetközi szervezetet, amely sokkal jobban tudna működni az ICC-nél.

Apáti István hangsúlyozta: ugyanolyan súlyos büntetést érdemelnek azok, akik ártatlan izraeliek, mint akik ártatlan palesztinok életét oltották ki. Bűnnek és provokációnak tartja, hogy a súlyos bűncselekményekkel vádolt izraeli kormányfőt meghívták Magyarországra, és több napon át vendégül látták itt.

Apáti is kérdésesnek nevezte, hogy ha Magyarország az ICC tagja marad, és október 23-án Benjamin Netanjahu belép az ország területére, akkor letartóztatják-e. Ezt elkerülendő, jobb lenne visszavonni a izraeli kormányfő meghívását, már csak a terrorveszély elkerülése miatt is - vetette fel.

Az Országgyűlés visszavonta Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Az Országgyűlés 133 igen, 37 nem szavazattal és öt tartózkodás mellett - kivételes eljárásban - elfogadta az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által, a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, 1998. július 17-én elfogadott Statútumának, és a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott Megállapodás felmondásának visszavonásáról szóló törvényt.

A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabály rögzíti: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, valamint az emberi jogok védelme érdekében feltétlenül szükséges a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása egy nemzetközi bírói fórumon. Ennek érdekében szükséges fenntartani Magyarország részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumában.

Az indoklás szerint az előterjesztés nem csupán egy korábbi, a nemzetközi közösség értékrendjével ellentétes döntés visszavonása, hanem hitvallás is amellett, hogy az igazságosság, az emberi méltóság és a nemzetközi együttműködés értékei Magyarország számára továbbra is iránytűként szolgálnak.