Új részletek derülhetnek ki a kegyelmi ügyről, Sulyok Tamás együttműködik

Sulyok Tamás Facebook oldalán közölte, hogy hivatalos megkeresés esetén a jogszabályoknak megfelelően átadja a kormány részére a rendelkezésre álló dokumentumokat.

A köztársasági elnök azt írja, hogy Magyar Péter kezdeményezésére, és a kiemelt közérdeklődésre tekintettel együttműködik a kormánnyal.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón felszólította Sulyok Tamást, hogy hozza nyilvánosságra a kegyelmi ügy iratait

Magyar Péter korábban ismertette, a kegyelmi ügyben két ügycsoport futott párhuzamosan: az “átlagos”, köztörvényes bűncselekmények miatt elítéltek, köztük K. Endre kegyelmi kérvénye, valamint a Hunnia-per elítéltjeinek kérvényei.

A miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt mondta: nem javasolja Sulyok Tamás államfőnek, hogy ne hozza nyilvánosságra a nála lévő aktát, hiszen “teljesen érthető és alapvető elvárása a magyar embereknek, köztük az egykori áldozatoknak is, hogy ebben az ügyben végre tiszta vizet öntsünk a pohárba”. Ha a köztársasági elnök megtagadja ezt, akkor “övé a politikai, az emberi és a morális felelősség” - fogalmazott.

Magyar Péter elmondta, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatalban lévő akta egy bővített változata annak a dokumentumnak, amit eddig nyilvánosságra hoztak.

Szavai szerint ebben kell, hogy legyen:

• maga a kegyelmi kérvény
• a minisztériumi döntéshozatal
• a környezettanulmány

Magyar szerint ráadásul a hivatalban is működik egy kegyelmi osztály, ott is készül felterjesztés

A miniszterelnök közölte: ha az elnöki hivatal emberei is nemleges döntést hoztak a kegyelemről, akkor még erősebb a gyanú, hogy valakinek a nyomására, utasításra kapott kegyelmet K. Endre.

Létrehoznak egy vizsgálóbizottságot, amely előtt kötelező lesz megjelenni

Magyar Péter azt mondta: a kegyelmi ügyben szép lassan összeáll a puzzle, amelynek teljes kirakásában Sulyok Tamás leköszönés előtt álló köztársasági elnök segíthet. Hozzátette: “lehet, hogy az utolsó 10 százalékot az érintettek tudják hozzátenni, akár egy országgyűlési vizsgálóbizottság előtt, akár előtte megszólalva”.

A testületnek a miniszterelnök valószínűleg nem lesz tagja, de meglátása szerint a bizottságnak meg kellene hallgatnia Novák Katalint, hivatalának dolgozóit, akik tudhattak az ügyről, az akkori kormány tagjait, valamint az Igazságügyi Minisztérium vezető tisztségviselőit.

Hangsúlyozta: első körben a politikai felelősöket kell megkeresni.

Magyar Péter a vizsgálóbizottsággal kapcsolatban kifejtette: nagyon régen nem volt ilyen vizsgálóbizottság a magyar parlamentben, olyan meg soha, “amelynek tényleges értelme vagy hatásköre lett volna”.

Magyar tájékoztatása szerint először meg kell alkotniuk az új jogszabályokat, amelyek garantálják, hogy tényleg megjelenjenek a beidézettek.

Hozzátette, hogy a kötelező részvétel mellett a feltett kérdésekre is kötelező lesz a választ megadni.

Arról is tájékoztatott, hogy az igazságügyi minisztertől és a frakciótól azt kérik majd, hogy a lehető leggyorsabban terjesszék elő az Országgyűléshez az erről szóló törvényjavaslatot, és ha ezt elfogadják valamikor június végén, július elején, akkor összeállhat a vizsgálóbizottság, amely a nyár második felében vagy szeptember elején megkezdheti működését.

Magyar Péter arról is beszélt, hogy nem tartják elfogadhatónak Novák Katalin válaszát, miszerint a kegyelmi döntést egyedül ő hozta meg, így annak részletei kizárólag rá tartoznak. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ez az ügy minden magyar embert érint, különösen az áldozatokat.