Tisza második kormányülés: Összefoglaló

Megkezdődik a közszolgálati média működésének teljes körű átvilágítása

Szondi Vanda kormányszóvivő úgy fogalmazott: a közmédia alkotmányos és demokratikus feladata az lett volna, hogy hiteles, kiegyensúlyozott, sokoldalú tájékoztatást nyújtson minden magyar állampolgárnak, azonban mindenki számára nyilvánvaló, hogy az MTVA alá tartozó médiumok nem tettek eleget ezeknek a kritériumoknak az elmúlt években.

A kormány álláspontja szerint a közmédia nem lehet egyetlen párt, egyetlen politikai oldal vagy egyetlen hatalmi központ kiszolgálója. Az MTVA a magyar emberek pénzéből működik, ezért a magyar embereknek tartozik felelősséggel.

Szondi Vanda Fotó: MTI/ Hegedüs Róbert

Szondi Vanda azt mondta, hogy a közmédia éves költségvetése 2010 óta a többszörösére nőtt, 2025-ben költségvetési főösszege 165,6 milliárd forint volt, “miközben szinte semmilyen közszolgálati funkciót nem látott el”. A kormány ezért átvilágítja az MTVA gazdálkodását, szerződésállományát, vezetői döntéseit, beszerzéseit, hírszerkesztési gyakorlatát, valamint a Duna Médiaszolgáltatóval és az NMHH-val fennálló intézményi kapcsolatait - sorolta.

A cél egy olyan közszolgálati média kialakítása, amely valóban közszolgálati feladatokat lát el, ellenőriz, edukál és minden magyar ember számára kiegyensúlyozott tájékoztatást ad - foglalta össze a kormányszóvivő.

A jövő héten döntés születhet a vendégmunkás-behozatal korlátozásáról

Köböl Anita kormányszóvivő közölte: Magyar Péter miniszterelnök felkérte a gazdasági és energetikai minisztert, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy szerdáig egyeztessen az érintett tárcákkal a harmadik országból érkező nem magyar vendégmunkások munkavállalási engedélyeinek pontos státuszáról.

A cél, hogy a vendégmunkások alkalmazása a magyar munkaerőpiac, a magyar munkavállalók és vállalatok érdekeit szolgálja, és ne alakulhasson ki olyan gazdasági modell, amely tömeges külföldi munkaerő behozatalra épül.

Az azbesztszennyezés országos kezelésének megkezdéséről döntött a kormány

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezés országos kezelésének megkezdéséről döntött a kormány: azonnali hatállyal megvizsgálják az Ausztriából érkező kőzetanyagok behozatalának és forgalmazásának felfüggesztését.

A szóvivő elmondta, a cél az érintett települések lakóinak azonnali védelme, a szennyezett területek azonnali feltárása és a felelősségi viszonyok tisztázása.

A jelenlegi információk szerint az osztrák bányákból származó, azbeszttel szennyezett kőzúzalék legalább három megyében több száz helyszínen jelenhetett meg.

Köböl AnitaFotó: MTI/ Hegedüs Róbert

Köböl Anita jelezte, az érintett területeken azonnali kockázatcsökkentő intézkedésekre van szükség. Az azbeszt-behozatal felfüggesztésének vizsgálata mellett tárcaközi azbesztmunkacsoport jön létre az érintett területek azonosítására, az országos nyilvántartás kialakítására, a szükséges egészségügyi és környezetvédelmi intézkedések összehangolására, valamint a kárelhárítás koordinálására.

A kormány célja, hogy a károkért felelős szereplők viseljék a következményeket, Magyar Péter miniszterelnök az osztrák látogatásán várhatóan felveti az osztrák félnek az egyeztetés szükségességét.

A leköszönt kormány meghamisította az idei költségvetést

Magyar Éva kormányszóvivő elmondta, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter arról számolt be a kormányülésen, hogy a tárcája gazdasági területe több tétel esetén megállapította, hogy nem szerepel az idei költségvetésben, például az autópálya-koncesszió második féléves tétele.

Egy 87,2 milliárd forintos tételt sem szerepeltettek a büdzsében a Budapest-Belgrád vasútvonal esetében, azért, hogy a választások előtt kisebbnek tűnjön a költségvetési hiány. Elmondta, az iváncsai akkugyár vasúti bekötésénél egy 22,3 milliárd forintos kiadás nem szerepel.

Magyar ÉvaFotó: MTI/ Hegedüs Róbert

Ezek a tételek a volt Építési és Közlekedési Minisztériumnál összesen 286 milliárd forintot tesznek ki. Az Orbán-kormány azt a politikai döntést hozta, hogy ezeket az összegeket egyenlegjavítás céljából nem szerepelteti a költségvetésben.

Magyar Éva megjegyezte, hogy 2006-ban ugyanígy járt el a Gyurcsány-kormány “trükkök százait” alkalmazva, hogy a költségvetés ne a valós számokat mutassa.

Augusztus végéig lezárhatják a tárgyalásokat az uniós pénzek hazahozataláról

Megfeszített munkával, augusztus végéig minden kérdést le lehet zárni a Magyarországnak járó európai uniós források ügyében - közölte a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök.

Az ügyet kiemelt prioritásnak nevezve jelezte: a hétvégén levelet váltott az ügyben az Európai Bizottság elnökével, és ezekben a percekben kezdődik a tárgyalás a kormány tagjai és az EB péntekig Budapesten tartózkodó vezetői között.

Hangsúlyozta: egyetértettek Ursula von der Leyennel, a bizottság elnökével abban, hogy “ezeknek a pénzeknek a helye itt van, Magyarországon, a magyar embereknél, a magyar egészségügyi rendszerben, a magyar oktatási rendszerben, infrastruktúrában”.

Magyar Péter jelezte: mindkét fél mindent elkövet, hogy a jövő héten Brüsszelben alá tudják írni a politikai megállapodást, amely lehetővé teszi a nyitott kérdések lezárását.

Magyarországon családok százezrei élnek végrehajtási nyomás alatt

Magyar Éva kormányszóvivő tájékoztatása szerint a kormány soron kívül tárgyalta a Dunaferr ügyét. A működést biztosító szerződés május végéig havi egymilliárd forintból biztosítja a működést, ezért indokolt annak rövid távú meghosszabbítása, hogy 550 család megélhetése ne kerüljön veszélybe. Hozzátette: a kormány célja fenntartható, hosszú távú megoldást találni.

Szondi Vanda kormányszóvivő közölte: ma Magyarországon családok százezrei élnek végrehajtási nyomás alatt, ezért döntés született arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium június közepéig előkészíti a végrehajtási rendszer reformjáról szóló törvénymódosítást.

Fotó: MTI/ Hegedüs Róbert

A cél az, hogy a jelenlegi profitorientált modell helyébe egy nonprofit alapon, szigorú állami kontroll alatt álló végrehajtási rendszer jöjjön létre.

A kormány javasolni fogja a Tisza Párt országgyűlési frakciójának a végrehajtási törvény módosítását a kilakoltatások végrehajtásának felfüggesztéséért, amíg az új törvény hatályba nem lép.

A kormány arról is döntött, hogy a felszámolási eljárások ismét érdemi bírósági kontroll alá kerüljenek.

Kedden nyilvános lesz a kegyelmi ügy igazságügyi tárcánál lévő dossziéja

Kedden a kormány.hu oldalon nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban található - jelentette be a miniszterelnök hétfőn, a kormány ülése után tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Magyar Péter közölte: a kormány megvizsgálta az elhíresült bicskei kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban volt. Ezt a dossziét a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett kedden nyilvánosságra fogják hozni a kormany.hu/igazságtétel oldalon, várhatóan a délelőtti órákban.

Elmondta: a dossziéból kiderül, hogy Varga Judit akkori igazságügyi miniszter nemlegesen terjesztette fel a Sándor-palotába K. Endre kegyelmi kérvényét, és végül még nem ismert okokból és indokok alapján ezt az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin “változtatta meg”, és így küldte vissza az Igazságügyi Minisztériumnak.

A miniszterelnök arra szólította fel Sulyok Tamás államfőt, hogy kedden, a munkaidő végéig “tegye a puzzle másik részét is hozzá a dologhoz”, és hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában fellelhető, ennél teljesebb dossziét, amelyből valószínűleg kiderül, hogy milyen indokok alapján adott az Igazságügyi Minisztérium nemleges felterjesztése ellenére teljesen szokatlan módon kegyelmet Novák Katalin.

A kormányülésen szó volt a kormányzati gépkocsikat érintő megkülönböztető jelzések használatáról

Egyetértés volt abban, hogy a megkülönböztető jelzést kizárólag indokolt esetben, közfeladat-ellátáshoz kapcsolódóan lehessen használni, és - az eddigiektől eltérően - kizárólag a miniszterelnököt és a belügyminisztert illesse meg.

A cél, hogy a kék villogó ne státuszszimbólum legyen, mint az Orbán-kormány idején - közölte a kormányszóvivő.

Miniszterek, államtitkárok végkielégítése

Magyar Péter közölte: a Magyar Nemzet állításával ellentétben a Diákhitel Központ éléről való távozásakor nem kapott végkielégítést. Hozzátette, ugyanezt javasolja a jelenlegi, leköszönő kormány minisztereinek és államtitkárainak is.

Fotó: MTI/ Hegedüs Róbert

„Ha pedig mégis van elég vastag bőr az arcukon ahhoz, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben végkielégítést vegyenek fel, akkor legalább jelöljenek meg egy jótékonysági célt, ahová az összeget közvetlenül el lehet utalni” – fogalmazott.

Magyar Péter szerint ugyanez vonatkozik a leköszönő kormánypárti és ellenzéki képviselőkre is. Erről Forsthoffer Ágnes tájékoztatja majd az érintetteket.

A pénzügyminiszter vizsgálja Balásy Gyula államnak tett felajánlását

A kormány Kármán András pénzügyminisztert kérte meg, hogy tekintse át azokat a dokumentumokat, amelyekben Balásy Gyula médiavállalkozó lemond valamennyi rendezvényszervező és kommunikációs médiacégében birtokolt tulajdonrészéről és azokat felajánlja az államnak - közölte a miniszterelnök.

Magyar Péter elmondta azt is, a vállalkozó cégei ellen az áfafizetési kötelezettség elmulasztása miatt indult végrehajtás.

Magyar Péter a kormányülés után kérdésre válaszolva azt mondta, a kabinet nem szeretne tárgyalni a vállalkozóval, azt kérik Balásy Gyulától, küldje el a teljes dokumentációt a kormánynak, hogy az megvizsgálja, valóban több tízmilliárd forint van ezekben a cégekben és nem csak az utolsó pillanatokban Rogán Antalék által adott megbízások.

Az ördög a részletekben rejlik, főleg, ha a NER-ről van szó - fogalmazott.

“Ha az illető maffiózó valóban a szívén viseli a volt munkavállalói sorsát”, akkor haladéktalanul juttassa el az iratokat a Pénzügyminisztériumnak - közölte, jelezve, a József Nádor tér a cím, a tárca ugyanis visszaköltözik korábbi székházába, amelyet el akartak kótyavetyélni “Balásy Gyula kitartói, haverjai”.

Az ideális köztársasági elnök

Magyar Péter szerint alapvető szerepfelfogásbeli különbség van közte és Sulyok Tamás között abban, hogy mit jelent köztársasági elnöknek lenni. Mint fogalmazott, Sulyok Tamásnak személyesen is elmondta, szerinte milyen hivatása és feladata lenne az államfőnek, de a beszélgetés során rájött, hogy “elbeszélnek egymás mellett”.

Magyar szerint a köztársasági elnöknek valóban meg kellene testesítenie a nemzet egységét. Úgy véli, ezt a szerepfelfogást képviselte korábban Sólyom László és Mádl Ferenc is. Példaként Sólyom Lászlót említette, aki megszólalt a 2006-os rendőri túlkapások ügyében. Magyar szerint ez nem pártpolitikai állásfoglalás volt, hanem erkölcsi iránymutatás, amelynek pártállástól függetlenül helye van az államfői szerepben.

A Tisza Párt elnöke úgy fogalmazott: az ideális köztársasági elnök pontosan érti, miről szól ez a hivatal. Az államfőnek az ötéves mandátuma alatt azon kellene dolgoznia, hogy valóban megtestesítse a nemzet egységét, kiálljon az elesettekért, és erkölcsi irányt mutasson a társadalomnak.

Magyar szerint a köztársasági elnöki funkció nem arról kellene, hogy szóljon, hogy az államfő évente egyszer “tart egy unalmas újévi beszédet”. Ennél szerinte jóval magasztosabb hivatásról van szó.

Emlékeztetett arra is, hogy Göncz Árpád és Mádl Ferenc idején a mindenkori köztársasági elnök a legnépszerűbb magyar politikusok közé tartozott, támogatottságuk 70–80 százalék körül mozgott. Ehhez képest Magyar Péter azt mondta, Sulyok Tamás népszerűsége mindössze 15–17 százalék körül van.