Belföld

Sulyok Tamás: Nincs olyan indok, amely megalapozhatná a lemondásomat

Sulyok Tamás köztársasági elnök az Indexnek adott interjúban beszél a választás utáni Magyar Péterrel való találkozásáról, a választási eredményről, a köztársasági elnöki pozícióról, és a jogállami alkotmányos rend tiszteletéről is.
Bejegyzés megosztása Megosztás

Az alkalmatlansága nem alkotmányos kategória

Sulyok Tamás köztársasági elnök szerint Magyarországon április 12-én nem rendszerváltás, hanem kormányváltás történt. Az államfő az interjúban világossá tette: nem lát olyan jogi vagy alkotmányos okot, amely indokolná a lemondását, hiába követeli ezt Magyar Péter és a választáson győztes Tisza Párt.

Sulyok szerint Magyarországon a rendszerváltás 1990-ben zajlott le, amikor az ország lebontotta az egypárti diktatúrát.

„Azóta demokratikus jogállami keretek között működik az ország, ahol a parlamenti választások eredményeként kormányok cserélődnek, vagy éppen maradnak hivatalban.”

Az államfő azt is elmondta, hogy elsőként Magyar Pétert fogadta a Sándor-palotában. A találkozót őszintének és tárgyszerűnek nevezte, hozzátéve: Magyar Péter “pontosan úgy viselkedett, ahogyan egy leendő miniszterelnöktől elvárható”. A beszélgetésen ugyan szóba került Sulyok lemondása is, de az államfő jelezte, hogy ezt másként látja, és a találkozó fő célja az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítése volt.

Az interjú egyik legerősebb állítása, hogy Sulyok szerint az “alkalmatlanság és a méltatlanság” nem alkotmányos kategóriák, hanem politikai értékítéletek. Ez különösen élesen hat a jelenlegi politikai helyzetben, hiszen Magyar Péter korábban éppen ezekkel az érvekkel kérdőjelezte meg az államfő hivatalban maradásának legitimitását. A köztársasági elnök szerint az alkotmány nem ismer ilyen kategóriákat.

Sulyok a jogállamiság kérdésében is határozottan fogalmazott

Visszautasította, hogy az alakuló ülésen elmondott beszédével Magyar Péternek vagy a Tisza Pártnak akart volna üzenni, és azt mondta: köztársasági elnökként és korábban alkotmánybírósági elnökként is rendszeresen hangsúlyozta a jogállami keretek fontosságát.

A kampány alatti hallgatását azzal indokolta, hogy választási időszakban a köztársasági elnöknek különösen óvatosnak kell lennie, mert minden megszólalása pártpolitikai állásfoglalásként értelmezhető. Sólyom Lászlót idézve arról beszélt, hogy:

„Az ideális államfő a mozdulatlan köztársasági elnök, aki csak válságos vagy különösen fontos helyzetekben szólal meg.”

A gyermekvédelmi ügyekkel kapcsolatban Sulyok azt mondta: közleményben fejezte ki szolidaritását az áldozatokkal, de szerinte amíg az illetékes hatóságok végzik a munkájukat, a köztársasági elnöknek nem feladata beavatkozni a folyamatban lévő eljárásokba.

Ez az álláspont várhatóan vitákat vált ki, hiszen a közvélemény jelentős része határozottabb erkölcsi kiállást várt volna az államfőtől, különösen a kegyelmi botrány és a Szőlő utcai Javítóintézetben történt bántalmazások nyilvánosságra kerülése után.

Magyar Péter miniszterelnöki székfoglalójáról Sulyok úgy vélekedett, hogy abból a köztársasági elnöki intézmény politikai újraértelmezésének szándéka rajzolódik ki. Elismerte, hogy legitim politikai igény lehet egy több mint három évtizede lényegében változatlan alkotmányos intézmény újragondolása, de szerinte ez nem történhet az ő személyén keresztül, politikai nyomásgyakorlással.

A lemondására vonatkozó kérdésre Sulyok egyértelmű választ adott

„Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat.”

Az államfő hozzátette: felesküdött az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, ez az eskü pedig nemcsak a mindenkori többséghez, hanem a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez is köti. Mint mondta, amíg hivatalának gyakorlása nem lehetetlenül el, eleget kíván tenni vállalt megbízatásának.

Az interjú végén Sulyok a Tisza-kormány minisztereinek kinevezéséről is beszélt. Magyar Péter kérésére közös fotók többnyire nem készültek, de az államfő szerint ennek nincs különösebb jelentősége és “a köztársasági elnöknek nem feladata, hogy ilyen ügyekben értékítéletet mondjon”. Ő közjogi aktust hajtott végre: kinevezte a minisztereket, átadta az okmányokat, gratulált, és sok sikert kívánt nekik.

Fotó: Sulyok Tamás Facebook

Arra a kérdésre, hogy Magyar Péter kérése ellenére miért osztott meg mégis közös képeket a miniszterekkel azt válaszolta, hogy nem játszották ki a miniszterelnököt:

„Ilyen klasszikus, hivatalos közös fotókat mi valóban nem készítettünk. Ugyanakkor az én fotóstábom jelen volt az eseményen és dolgozott. Ebben semmiféle kijátszás nem volt.”

A beszélgetés alapján Sulyok Tamás egyértelműen azt az álláspontot képviseli, hogy a köztársasági elnöki hivatal nem lehet politikai ultimátumok tárgya. A Tisza-kormány viszont éppen azt vitatja, hogy a korábbi politikai rendszerhez kötődő államfő képes-e hitelesen betölteni a nemzet egységét kifejező szerepet az új parlamenti többség mellett.

Magyar Péter is reagált az interjúra

A miniszterelnök közösségi oldalán azt írta, hogy “Orbán Viktor báb köztársasági elnöke ma interjút adott a maffia propagandalapjának, amely lapról a bíróságok kimondták, hogy végig hazudott a kampányban a magyar embereknek”.

„Sulyok Tamás a dicstelen két éves elnöki ciklusa során megbukott az emberi, jogi és a politikai alkalmassági vizsgán is.”

Magyar Péter szerint Sulyok Tamás köztársasági elnökké választásában döntő szerepet játszott a Fideszhez való lojalitása, miközben az alkotmányosság védelme és a nemzet egységének képviselete háttérbe szorult.

Fotó: Magyar Péter Facebook

A miniszterelnök kiemelte, hogy “Magyarországnak olyan köztársasági elnökre van szüksége, aki nem egy politikai táborhoz, hanem a magyar nemzethez és minden magyarhoz hű”.

Magyar szerint az interjúban Sulyok hazudott a köztársasági elnök feladatköréről, az orbáni gyermekvédelemben megnyomorított gyermekekről és a kettejük között lezajlott négyszemközti megbeszélések kapcsán is:

„Az első találkozásunkkor nem utasította vissza a lemondására vonatkozó egyértelmű felszólításomat, hanem annyit jelzett, hogy megfontolja azt.”

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a magyarok szerint Sulyok Tamás a rendszerváltás és egy működő, emberséges Magyarország akadálya, ezért világossá tette: a köztársasági elnöknek távoznia kell.