Répássy nem tudja alátámasztani, hogy Varga Juditot szándékosan megtévesztették

Szabályos, de nem szokásos eljárásban történt K. Endre kegyelmi ügyének miniszteri ellenjegyzése

Szabályos, de nem szokásos eljárásban történt K. Endre kegyelmi ügyének miniszteri ellenjegyzése, az akkori köztársasági elnök, Novák Katalin ugyanis a pápalátogatásra hivatkozva sürgette a kegyelmi kérvények ellenjegyzését - mondta Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkára az MTI-nek kedden.

Répássy Róbert nem akarta kommentálni Magyar Péter miniszterelnök azon feltételezését, miszerint Varga Judit akkori igazságügyi minisztert nem tájékoztatták, “átverték, csőbe húzták” az ügyben.

A volt parlamenti államtitkár - akinek irányítása alá tartozott a kegyelmi főosztály is az Igazságügyi Minisztériumban - azt mondta:

Kiemelte: nem tudja azt alátámasztani, hogy “szándékos megtévesztése történt volna” az igazságügyi miniszternek.

Répássy Róbert megerősítette azt, amit az ügy 2024 februári nyilvánosságra kerülése után Tuzson Bence akkori tárcavezetőnek írt - és a kormany.hu-n most nyilvánosságra hozott feljegyzésében is szerepel - , hogy az ellenjegyzés gyakorlására, az idő szűkösségére figyelemmel, nem a megszokott módon - a szolgálati út betartásával - került sor.

Elmondta, a szokásos eljárás szerint az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztálya készít előterjesztést arról, hogy a köztársasági elnöki döntések mennyiben térnek el az igazságügyi miniszter felterjesztésétől.

Ez ebben az esetben elmaradt - mutatott rá, megjegyezve, hogy mivel a pápalátogatásra időzítve elég nagyszámú kegyelmet adott az akkori köztársasági elnök, mindenképpen célszerű lett volna, ha készül ilyen dokumentum.

Varga Judit tisztában volt azzal is, hogy a Hunnia-ügyben a köztársasági elnök el fog térni a miniszteri javaslattól

Arra a kérdésre, hogy bárki jelezte-e a K. Endrének adott kegyelem miatti aggályokat a minisztériumban, Répássy Róbert azt mondta: az államfő által akkor adott majdnem két tucat kegyelemből büntetőjogi, szakmai szempontból a Hunnia-ügy volt a kiemelkedő, mert abban nagyon súlyos büntetéseket enyhített a köztársasági elnök és nagy számú elítéltről volt szó.

A Hunnia-ügy elvitte a fókuszt ebben a kegyelmi eljárásban - tette hozzá, megjegyezve: most már nem így tűnik, de akkor ehhez képest K. Endre kérvénye egy kisebb jelentőségű ügy volt, hiszen ő sokkal kisebb büntetést kapott, és a kegyelem idején már reintegrációs őrizetben volt.

Répássy Róbert a köztársasági elnöki hivatalban lévő iratok esetleges nyilvánosságra hozataláról azt mondta, nem hiszi, hogy túl sok eltérő vagy új információ lenne azokban. Az államfőnek nincs írásbeli indoklási kötelezettsége a kegyelmi döntéseket illetően, így csodálkozna, ha lenne erre utaló irat a dokumentumok között.

A volt államtitkár arra számít, hogy az igazságügyi tárcánál eddig fellelt és nyilvánosságra hozott dokumentumok másolata lehet meg a köztársasági elnöki hivatalban, illetve a hivatal kegyelmi osztályának felterjesztése, amelyből kiderülhet, hogy ők javasolták-e a kegyelmet.

Úgy vélte, az, hogy az államfő konkrét kegyelmi döntése mennyiben tér el a szokásos kegyelmi gyakorlattól, nehezen állapítható meg, ha Novák Katalin nem mondja el, hogy miért döntött így.

Megjegyezte, eddigi nyilatkozataiban a volt államfő nem mondta el részletesen, miért adott kegyelmet, és ez - tette hozzá - számára is hiányzik.

Hozzátette, a kegyelmi kérvényben is benne vannak az indokok, de ez az irat bűnügyi személyes adat, ami nem hozható nyilvánosságra.