Novák Katalin a pápalátogatás miatt sürgette a kegyelmi ügyet

Nyilvánosságra hozták a kegyelmi ügy azon dossziéját, amely az Igazságügyi Minisztériumban található

Az iratokhoz fűzött tájékoztatásban azt írták: a dokumentumok közzétételének oka, hogy a magyar társadalomnak joga van megismerni, miként “születhetett meg az a kegyelmi döntés, amely egy pedofil bűncselekmény eltussolásában közreműködő személy számára biztosított kegyelmet”.

A kormany.hu/igazságtetel oldalon az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztályának előterjesztése található meg, egy irat arról, hogy a kegyelem gyakorlását Répássy Róbert parlamenti államtitkár nem javasolja, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter Novák Katalin köztársasági elnöknek írt levele.

„A kegyelmi ügy Igazságügyi Minisztériumnál lévő, kedden nyilvánosságra hozott dossziéjának dokumentumaiból kiderül, hogy Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét.”

-jelentette ki a miniszterelnök rendkívüli, a dokumentumokat bemutató sajtótájékoztatóján.

A köztársasági elnöknek küldött dokumentumban, a minisztériumi javaslatnak megfelelően, három esetben javasolja az igazságügyi miniszter a kegyelem megadását, a további 46 személy - köztük K. Endre - ügyét felterjeszti, ami azt jelenti, hogy ott nem javasolja a kegyelem megadását.

A dokumentumokat kivetítőn bemutatva, és azok alapján az események láncolatát ismertetve elmondta: az első irat az Igazságügyi Minisztériumban K. Endre ügyében 2023. április 14-én készült, majd április 17-én született meg az a feljegyzés, amelyből kiderül, hogy a minisztérium nem javasolja az igazságügyi miniszternek K. Endre ügyében a kegyelem megadását.

Egy napon belül mégis létrejött a Varga Judit aláírásával ellátott dokumentum

Magyar Péter rendkívülinek nevezte, hogy egy napon belül, április 18-án megérkezett a Varga Judit aláírásával ellátott - a minisztériumi javaslattal azonos - dokumentum a köztársasági elnökhöz.

A köztársasági elnöki kegyelmet április 27-én keltezték, és még aznap ellenjegyezte az akkori igazságügyi miniszter.

Magyar Péter soha nem látott esetnek nevezte, hogy a K. Endrének is megadott köztársasági elnöki kegyelmet ugyanazon a napon írta alá Novák Katalin, és jegyezte ellen az akkori igazságügyi miniszter.

Magyar Péter arról beszélt, hogy Novák Katalin amiatt sürgette a kegyelem megadását, hogy Ferenc pápa 2023-as látogatására már megszülessen a döntés.

A határozati dokumentum a megszokott eljárás szerint amíg ténylegesen ismét a miniszterhez jut ellenjegyzésre Magyar Péter szerint több hétbe is telhet. A bicskei kegyelmi kérelem esetében az iratokból azonban kiderült, hogy Novák Katalin meghozta a kegyelmi döntést, amit az irat szerint Varga Judit még aznap ellenjegyzett.

A pápalátogatás alkalmából összesen huszonkét személy esetében született pozitív kegyelmi döntés úgy, hogy a miniszter azt nem javasolta.A terrorizmusért elítélt Budaházy György és tizennégy társa ügyében is a pápalátogatás idején született kegyelem, a fentiek alapján ez az ügy is az igazságügyi miniszter javaslatával ellentétes kegyelmi döntés volt.

Magyar Péter kiemelte, hogy nagyon sok információ jutott el hozzájuk a Köztársasági Elnöki Hivatal egykori dolgozóitól, az Igazságügyi Minisztériumból és Fidesz-vezetők szűk köréből is. Ezekből rekonstruálható, hogy nagyon erős lobbi indult a kormány bizonyos tagjai körében, hogy a Budaházy-ügyben elítéltek is kapjanak kegyelmet - mondta Magyar Péter.

Magyar Péter szavai szerint két lehetőség van: vagy megtárgyalta a kormány, vagy annak szűk köre nemcsak a Hunnia-per ügyeit, hanem K. Endre ügyét is, vagy nem tárgyalták meg és nem tájékoztatták az igazságügyi minisztert, “ki is mondhatjuk, átverték, csőbe húzták”, de ezt nem tudja 100 százalékos bizonyossággal mondani.

A kormányfő megismételte a hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakat, miszerint változtatni fognak a jogszabályokon, így pozitív kegyelmi döntés esetén, ha azt az igazságügyi miniszter ellen is jegyzi, “tehát megadottnak számít a kegyelem”, nyilvánosságra kell hozni a kegyelmi határozatot és a kegyelemben részesült nevét.

A kegyelmi kérelmet Gaudi-Nagy Tamás írhatta

Magyar Péter a kegyelmi ügyről szóló rendkívüli sajtótájékoztatón utalást tett arra, hogy a kegyelmi kérvényt Gaudi-Nagy Tamás, korábbi jobbikos országgyűlési képviselő írhatta, úgy fogalmazott: “én magam nagyon szeretem a katalán népi művészetet”.

A “katalán szál” lényege: Gaudi-Nagy Tamás korábban a katalán függetlenségi törekvések mellett állt ki, a katalán függetlenségi népszavazás utáni válság idején 2017 októberében, részt vett egy Spanyol Nagykövetség előtti budapesti szolidaritási tüntetésen is.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat beszámolója szerint ott telefonon megszólalt Jordi Xuclà katalán képviselő is, aki korábban Gaudi-Nagy képviselőtársa volt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.

Ezek alapján Magyar kijelentését egyértelműen össze lehet kötni Gaudi-Nagy Tamással, akinek neve már 2024-ben is felmerült a kegyelmi ügy kapcsán.

A HVG 2024-ben írta meg, hogy K. Endre ügyében felmerült az ügyvéd neve, aki akkor azt állította, hogy nem ő írta a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének kegyelmi kérvényét.

Ez még nem a teljes anyag

Magyar Péter a múlt szerdai kormányülés után arról beszélt, hogy a kegyelmi ügynek két helyen van dossziéja: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában.

„A Sándor-palotában meglévő teljes dossziéból szerintem több minden kiderülhet. Bár azt nem várom, hogy Novák Katalin, aki kegyelmet adott, mondjuk leírta, hogy azért adtam kegyelmet, mert Lévai Anikó erre kért.”

Magyar szerint lehetnek olyan részletek, amiket az előterjesztés készítője esetleg leírt, amiből lehet bizonyos dolgokra következtetni.

A miniszterelnök tegnap arra szólította fel Sulyok Tamás államfőt, hogy kedden, a munkaidő végéig “tegye a puzzle másik részét is hozzá a dologhoz”, és hozza nyilvánosságra a Sándor-palotában fellelhető részletes dossziét, amelyből valószínűleg kiderül, hogy milyen indokok alapján adott az Igazságügyi Minisztérium nemleges felterjesztése ellenére kegyelmet Novák Katalin.